Eső

Végre összeszedtem a fiúkat, felöltöztettem őket és épp indultunk volna sétálni ma, mire eleredt az eső. Karcsit ez kevésbé viselte meg, de Miki éktelen visításba kezdett. Várható volt. Végre okot talált rá. Szerintem bele is betegedne, ha nem lenne oka visítani. Bár ő mindenképp talál rá okot. a minap például azért visított, mert az apja megjegyezte, hogy nincs itthon sör. Merthogy ő "akaaaaaaarja, hogy legyen itthon". Grrrr! Na ilyenkor néha anyának is visíthatnékja támad.
Szóval visszatérve a mai napra. Gondoltam megoldom a helyzetet egy köztes megoldással. Mikit "kizavartam" a teraszra. Ott nem éri az eső és mégis kint van. Végülis elfogadta a megoldást és javaslatomra krétával rajzolgatott a járólapra. A lelkére kötöttem, hogy le ne üljön, mert újra megfázik és a jövő héten sem tud oviba menni.
Teszek-veszek bent Karcsival. Kinézek. Mit látok? Miki hasal a járólapon. Azt hittem megüt a guta, de végülis igaz, hogy a hasalásra külön nem tértem ki. Mikor pár perc múlva bejött eszembe jutott, hogy megelőzendő az újbóli felfázást meleg vízbe áztatom a lábikóit. Hátha bejön. Az áztatás után meg adtam rá jó meleg zoknit, és betekertem pokrócba. Most pedig reménykedjünk, hogy bejött.

Közben a tesó

Jó fiú, rossz fiú

Miki mostanában nagyon sokat hisztizik, rosszalkodik. Szereti pont az ellenkezőjét csinálni annak, amit mondunk neki. Vannak jobb és rosszabb periódusai, napjai. Van olyan nap, hogy szinte már-már jógyereknek nevezhető, és az is előfordul, hogy komolyan elgondolkodunk valamiféle orvosi segítségen. (Legtöbbször az abortálás jut eszünkbe. 13. trimeszterben vállalják még?) Aztán persze el is vetjük. :)
Még a tél folyamán próbálkoztam kitalálni valamit, hogy tudassam Miivel, hogy rosszul viselkedik és vegye észre, hogy változtatnia kellene. erre alkottuk meg együtt ezt a táblát. A tulipánok a jó cselekedetekért járnak, a felhőcskék pedig a rosszaságért.

Már hetek óta nem használtuk. Leginkább anya lustasága miatt. De sokat segített a dolgok tisztázásában, abban hogy rájöjjön mi a jó, és mi nem.

Répás

Faültetés

A CISZE és az Önkormányzat közös szervezésében a barackosi játszótéren fát ültettek a tavaly született kisbabáknak. 34-et. Tavaly ennyi gyerek született Sződligeten. Mindenki névre szóló fát kapott. Köszönjük.

Az elöl lévő háromból a bal oldali

7 hónapos

Karcsi7 hónapos lett.
Ezt az ország képviselőválasztással, Karcsi pedig két öngyilkossági kísérlettel ünnepelte. Jó, jó! Lehet, hogy csak öncsonkítási kísérletek voltak. Mindenesetre az elég "mókás", hogy mindkettő a szülők által biztonságosnak titulált helyeken.
Az első még délelőtt a járókában történt. Épp az emeleten voltam, mikor sírni kezdett. Hallottam, hogy valami baja van a sírásából, de nem volt az az igazán kétségbeesett sírás. Épp kászálódott fel, mikor odaértem. Megnéztem a fejecskéjét, de nem volt rajta semmi nyom. Vígasztalgattam, mire egyszer csak szembe néztem vele. És vérzett a jobb szeme. Hm. azt nem mondom, hogy pánikrohamot kaptam, de nem a legkellemesebb érzés. Ráadásul sírás közben olyan csík szeme van, hogy semmi sem látszik belőle. Aztán hamar kiderült, hogy csak a szemhéja sérült meg és a szeme alatt van egy két pici seb. Fogalmam sincs, hogy miben ütötte így meg, de száműztem az összes kemény műanyag játékot a járókából. Mostanában állandóan ácsorog, a zoknija meg csuszkál az aljában. Jobb lesz ez így.
A másik sérülését este szerezte a habtapin. A bogyóhúzogatóval erősködött. Emelgette. Úgy komplett az egészet. Egyszer túl nagyot emelt rajta és hanyatt esett. Próbálta menteni a helyzetet és dőltében fordult, de így pont oldalt ütötte be a fejecskéjét a polc alsó élébe.
Mindez képekben: