Karcsi lelőhetetlen

Karcsi egyfolytában úton van. Izeg-mozog, mindig csinál valamit. Leginkább az őrületbe kergeti szegény szüleit. Olyan mint a nikkelbolha, ha letesszük valahová, fél pillanat múlva már pattan is fel a feneke és mászik valami nagyon izgalmas dolog felé. Ez a dolog rendszerint a lépcső. Fel akar rajta mászni. Illetve felmászás nélkül is izgi, mert lehet mellette álldogálni. Ma fel is mászott rajta. Azt nem láttam, mikor az első lépcsőfokot legyőzte, de a másodiknál már mögött álltam, hogy elkapjam, ha szükséges. Ugyanis simán visszaül mászás közben a levegőbe.
Hétvégén magára borított egy nagy cserepet az első lépcsőfokról. Már a múlt héten is elkövette ugyanezt, de én visszatettem a virágot, mondván, hogy kétszer ugyanott... Hát ő még egyszer megpróbálta. Most rosszabbul járt, mert ráesett a nagy kaspó, a feje, teste pedig csupa föld lett. Virágfölddel volt tele a szeme, szája, orra. Miki teljesen kétségbe esett mikor meglátta. Szegénykét kellett vígasztalgatnom, míg Apa Karcsit próbálta letisztogatni. szerencsére nem gyulladt be a szeme. Remélem, hogy megtanulta a leckét. Szabi mindenesetre igen. Eltette a cserepet.

Viszke

Egyre elviselhetetlenebb méreteket öltött Miki vakarózása. Minden nap véresre vakarta a hátát és már a kezén is sebek voltak. Egyébként az egész teste nagyon száraz volt. Elmentünk Vácon Gódor dokibácsihoz múlt hét kedden. Ő kimondta az ítéletet: ekcéma, atópiás dermatitisz. Kapott két krémet, fürdetőt, Fenistilt és egy hosszú tiltólistát. A listán kizárólag a kedvencek szerepelnek: kádban fürdés, tehéntej, tojás, háziállatok, plüssállatok. Próbáljuk betartani a tilalmakat kisebb-nagyobb sikerrel. Vettünk az orvos tanácsára kecsketejet és zuhanyozik.
A bőrén már igen látványos javulást látunk. Nem olyan mint a smirglipapír, hanem kezd újra babás-puha lenni. A sebei is gyógyulnak. A kezén még egy nagyobb látszik, de a hátán már csak a karcolások nyomai emlékeztetnek a viszketésre. Az arca is szebb lett. Nem is értem, miért nem mentünk már el korábban orvoshoz. Itt próbálkoztam a mindenféle bolti babakrémekkel sok-sok hónapon keresztül, most meg a megfelelő krémek egy hét alatt elmulasztották a viszketést. Balga anya!

Ovi

Csütörtökön Miki oviba megy. Egy hete voltunk bent megbeszélni, hogy mi is kell a kezdéshez. Épp kimentek a gyerekek az udvarra, így ő is velük tartott. Sajnos a saját csoportjánál még nem volt nyitva a homokozó, így lelépett egy másikhoz homokozni. No, igen a szabályokat még meg kell majd tanulnia.
Minden szép és jó volt, amíg el nem indultunk haza. Miki hisztizett, hogy ott akar maradni a többiekkel ebédelni. Egészen hazáig bőgött, hisztizett. Én pedig leszűrtem a tanulságot: Ha nem akarsz a gyermekeddel égni az egész falu előtt, tanulj meg vezetni!
Ovis zsákunk még nincs. Varratok majd, mert a boltban kaphatóak nagyok, a varrógépem pedig átmenetileg elhalálozott. Amíg nem készül el, amjd használunk egy tornazsákot. A célnak rövid ideig megfelel.
Még a ruhácskákba bele kell hímezgetnem a jelét: esernyőt. Hogymiért is nem lett inkább egyenes vonal a jele...

Bettynek

http://picasaweb.google.com/Nyuszimajom/Dediek#

Bili

A tegnapi pelus nélkül alvás sikerrel zárult. Miki ügyesen vette az akadályt és ébredés után rögtön bilizett.
Sőt! Ma is így tettem le aludni. Ugyan aludnia most nem sikerült - úgy 1-2 hete néha előfordul -, de kiment a fürdőszobába és egyedül kakilt a bilibe.
Nagyon profi, reszkess ovi!

Lassan ovis

Miki lassacskán ovis lesz. Nagyon jól haladunk a szobatisztasággal. Már szinte soha nem pisil be. Ha mégis, akkor meg vagyok róla győződve , hogy direkt, unalomból. A kakilás is megy már bilibe. Ő meg oviba. Úgy tervezem, hogy pénteken bemegyünk az oviba megbeszélni, hogy április 1-től viszem őt. Először csak délelőtt, de ha szeretne, akkor ott is aludhat. nem tudom, hogy bepisil-e alvás közben. Most éppen alszik, pelenka nélkül. Most majd kiderül.
Egyébként már tényleg nagyon jó lesz, ha elmegy oviba. Nagyon unja már a banánt. Iszonyúan hisztis tud lenni. Meg akaratos. Sokszor direkt provokálja ki, hogy veszekedjenek vele. Szerintem unalmában. Aztán persze bocsánatot kér, fogadkozik, hogy soha többet, de aztán minden megy tovább változatlanul. Remélem, hogy az ovival együtt ez a probléma is megoldódik.

Fél év

Elérkezett Karcsi feledik születésnapja. El sem hiszem. Hiszen még csak most született. De mégis mintha mindig is az életünk része lett volna. Furcsa dolog ez az idő. Olyan relatív...
De térjünk vissza Károlyunkhoz. Az utóbbi pár hétben is sorra lepi meg a családot a jobbnál jobb kunsztokkal. a legeslegfontosabb, hogy március 11-én, pont 6 hónaposan felállt a kiságyában. Teljesen egyedül. Az esti fürdés után beletettem őt az ágyba, míg rendet teszek. Egyszer csak látom a szemem sarkából, hogy emelkedik egy vigyorgó babafej. Szépen felállt. Sőt, olyan nagylegény, hogy egyik kezével el is engedte a rácsot. Úgy macsósabb. Akkor állt csak meg a tudomány, mikor észrevette a tőle 30 cm-re lévő kötözőjét a fejvédőnek és meg akarta fogni. Na, az azért még neki is sok volt. Sajnos, mire Apa felért a fényképezővel a fiatalember már eldőlt és nem ismételte meg a tudományát. Még jó, hogy úgy egy héttel előbb lejjebb engedtük a kiságy matracát.
Másik nagy változás a mászás. Egy két nappal a felállás előtt vettem észre, hogy már célirányosan halad, bár döcögősen, meg-megállva. Mára már vége a jó világnak. Karcsi állandóan Miki után mászik. Ez persze azzal jár, hogy figyelni kell arra, hogy a nagyfiú ne hagyjon a földön apró játékokat. Kicsit olyan mint egy figyelem-megosztási teszt. Csak itt nem szabad elbukni, mert akkor valaki minimum ordít. Rosszabb esetben megfullad. Újra előjött a lépcső probléma. Karcsi mindenáron fel akar mászni a nappaliban lévő lépcsőkön. A szép a dologban az, hogy képes is lenne rá, csak picit rövidek a lépcsőfokok ahhoz, hogy egyszerre csak egyen kelljen felmennie. Úgy kell őt mindig visszarángatni (levenni) róla. Jobb híján álldogálni szokott mellette, de ekkor is a frász kerülget. Félek, hogy elborul és beveri a buksiját a lépcső szélébe. Megelőzendő a baleseteket és hogy anyának legyen néhány nyugodt pillanata, múlt héten Mikivel összeszereltük a járókát. Egyelőre Karcsi élvezi. Relatív, hogy ki van bent és ki kint.
Karcsi megszerezte első sérülését is. A feje tetején van egy karcolás szerű seb. Nem tudjuk az okát. Akkor vettem észre, amikor Miki épp szadizta: tolta a fenekénél fogva a földön. Ő meg ordított. Vagy ez az oka, vagy korábban egy polccal való ütközés. Passz.

5 hónap 2 hét 6 nap

Itt tartunk ma éppen. Gondoltam, most már végre összefoglalom, hogyan is állunk a legkisebbet illetően. Egyszerűen soha nincs időm leírni. Vagy ha időm lenne, akkor meg a kedvem hiányzik a géphez üléstől. szóval...
Karcsi egy mosolygós kismanó. Nagyon stabilan üldögél. Sokkal kevesebbszer dől el, mint anno Miki. Szabi szerint ez azért van, mert Mikinek gyenge a hasizma. Szerintem meg Karcsinak van annyi esze, hogy ne dőljön hátra. No, persze nála is előfordul néha, de jelentősen kevesebbszer. Már a mászással is próbálkozik. Ma kinézte magának Miki kutyusos mamuszát a padlón és mindent elkövetett, hogy megszerezze. Kiabált neki, morgott és nyögdécselve evickélt felé. Aztán végül el is érte. Gonosz anyja pedig elvette tőle, hogy ne nyálazza össze. Felháborító! Egyébként nagyon cuki az is, amikor ellenőrzi, hogy odaért-e már valahová. Mászik erőlködik, halad, aztán felül, hogy körbenézzen: "na, merre járok?" Szerintem nem kell már sok, max egy hónap és kimondhatjuk, hogy valóban kúszik. Esetleg mászik.
Már a felállással is próbálkozik. Persze hol máshol, mint a fürdőkádban. Valószínűleg a nagy fenekét a vízben könnyebb megemelnie. Belekapaszkodik a kád szélébe és húzza magát. No, nem kell megijedni, ez alatt végig fogom a hóna alatt.Így szokta lesni Miki, aki a szobájában játszik a földön, míg ő pancsizik.
A pancsizás nagyon bejön neki. Már csapkodja, rugdossa a vizet. Egyre több vízfoltot hagyunk a szőnyegén. Már voltunk a Brendonban nézni fürdőkarikát, hogy együtt pancsizhassanak a fiúk, de épp nem volt nekik. Amíg nincs karika, addig a közös fürdés nem olyan kényelmes. Vagy fogom végig a kádba hajolva (merénylet a derekam ellen), vagy mindhárman együtt fürdünk. Ez utóbbi már 2-3 alkalommal előfordult. Mindkét kismajomnak nagyon tetszett. Na, most az egyszer jól jön a nagy kád...
Karcsi eredeti elképzeléseimmel ellentétben már 4 és fél hónaposan kapott gyümölcsöt enni. Azt terveztem, hogy a javasolt 6 hónapig kizárólag csak anyatejet kap, de kinézte a szánkból a falatot. Mondhatni enni kért. Almalével, majd reszelt almával indítottunk. Kicsit megfogta őt először, de mára már ez sem okoz gondot. Azóta már evett banánt, körtét, őszibarackot (tavaly fagyasztottam még le a pocaklakónak) és különféle bébiételeket: sárgarépát, sütőtököt almával, sütőtököt burgonyával, banán-őszibarackot, barack-maracuját. Sőt: avokádót. Vettem egyet a Tescoban. Jól nézett ki. Aztán megnéztem a babaszakácskönyvet, ami ajánlotta babáknak, mert könnyen emészthető. Így összeturmixoltam banánnal. Nagyon ízlik neki.
Karcsi értelme is látványosan fejlődik. Nagyon szereti a mondókákat és az altatókat. Vannak kedvencei:
Töröm, töröm a mákot...
Don, dono, don...
Illetve mindenféle lovagoltató. Nagyon jó, hogy részt vehettünk a Pöttöm Zene foglalkozáson tavaly, így sokkal több mondókát tudok, mint mikor Miki volt kicsi. Neki mindig aMicimackó első versszakát énekeltem. Egyszerűen csak ez jutott eszembe, mint gyermek dal. Versnek meg a Száncsengő. azért most már összehasonlíthatatlanul bővebb a repertoár.
Ma voltunk baba-mama klubban a parókián. Karcsi nagyon élvezte. Tetszett neki a nyüzsi. Még azt is jól viselte, hogy az egyik kislány kipécézte magának és őt nyúzta egy ideig. Miki is jól viselkedett, így a jövő héten is megyünk. Visszatérünk a közéletbe.

Pista papával énekel