A laptop életünk elmaradhatatlan része. Kicsi és nagy formában eyaránt.
Miki, az építőmunkás
Can we fix it? Yes we can!
Can we fix it? Yes we can!
Beépülve
2008. november 27., csütörtök
Megkésett szülinapi beszámoló
(főként) képekben
Ili mama és Tibi papa délelőtt érkezett a nagy eseményre. Mármint az ominózus napot követő szombaton tartott eseményre. Miki nagy-nagy örömmel fogadta őket. Mint mindig. Nem is értem, miért imádja így a nagyszülőket. Akarom mondani, persze, hogy szereti őket, hiszen ők is a tenyerükön hordozzák. De már pici korától kezdve különösen szerette a nagyszüleit és a dédszüleit. Holott még igazán kényeztetni sem volt idejük. Valószínűleg valamiféle misztikum áll a dolgok hátterében. Na, de kanyarodjunk vissza.
Volt torta. Nem is egy. Egészen pontosan három is. Egy 4-én, kettő pedig a bulin.
Tortázás...
Mintha Anya rögtönzött csillagszórós tortájának nem örülne annyira...
Betty répatortája
aztán maszatolás...
És nagy ajándékozgatás és örülés, meg játék.
Ili mama és Tibi papa délelőtt érkezett a nagy eseményre. Mármint az ominózus napot követő szombaton tartott eseményre. Miki nagy-nagy örömmel fogadta őket. Mint mindig. Nem is értem, miért imádja így a nagyszülőket. Akarom mondani, persze, hogy szereti őket, hiszen ők is a tenyerükön hordozzák. De már pici korától kezdve különösen szerette a nagyszüleit és a dédszüleit. Holott még igazán kényeztetni sem volt idejük. Valószínűleg valamiféle misztikum áll a dolgok hátterében. Na, de kanyarodjunk vissza.
Volt torta. Nem is egy. Egészen pontosan három is. Egy 4-én, kettő pedig a bulin.
Tortázás...
Mintha Anya rögtönzött csillagszórós tortájának nem örülne annyira...
Betty répatortájaaztán maszatolás...
És nagy ajándékozgatás és örülés, meg játék.
2008. november 22., szombat
Újra a beszédről
Mint már írtam, egyre nehezebb Miki szókincsét követni, de megpróbálom.
Legújabb tudományába tartozik a színek felismerése. Pontosabban az általa kiválasztott színek felismerése. Szülinapja után egyik nap a lufikkal játszott és odahozott hozzám egy lila színűt. Mondtam neki, hogy lila lufi. Na, ő azóta tudja, hogy milyen a lila szín. Furcsa, hogy ha direkt meg akarok tanítani neki egy színt, akkor az nem megy, de ha ő érdeklődik iránta, akkor megy, mint a karikacsapás. Azóta már a barna szín is megy. Tehát két szín már a tarsolyunkban van. Megy ez!
Már tudja Betty és Inci nevét is. Egészen pontosan Métyi és Ici nevét. Sőt ha a dédimamát említjük rögtön kezdi sorolni: papa, kotkot, nyau (néha már cica), Ici. Hm, talán a sorrendden még van csiszolnivaló.
Legújabb tudományába tartozik a színek felismerése. Pontosabban az általa kiválasztott színek felismerése. Szülinapja után egyik nap a lufikkal játszott és odahozott hozzám egy lila színűt. Mondtam neki, hogy lila lufi. Na, ő azóta tudja, hogy milyen a lila szín. Furcsa, hogy ha direkt meg akarok tanítani neki egy színt, akkor az nem megy, de ha ő érdeklődik iránta, akkor megy, mint a karikacsapás. Azóta már a barna szín is megy. Tehát két szín már a tarsolyunkban van. Megy ez!
Már tudja Betty és Inci nevét is. Egészen pontosan Métyi és Ici nevét. Sőt ha a dédimamát említjük rögtön kezdi sorolni: papa, kotkot, nyau (néha már cica), Ici. Hm, talán a sorrendden még van csiszolnivaló.
2008. november 13., csütörtök
Mikis dolgok
Mikire nagyon jellemző a szeretgetés.
Mostanában úgy ölel át minket, hogy közben megveregeti a hátunkat. Ez annyira, de annyira Mikis.
Azt hiszem, még nem említettem, Miki hogyan mutatja, hogy "szeretni". Egyes nézetek szerint a pici babákat, amíg nem tudnak beszélni, meg kell tanítani egy jelbeszédre, hogy könnyebben tudjanak kommunikálni a szüleikkel. Én nem osztom ezen nézeteket. Vagyis pontosabban nem osztok ezzel kapcsolatban semmilyen nézetet. Ám lehet valami a dologban, már ami a jeleket illeti. Azzal, hogy direkt tanítani kellene már nem értek egyet annyira. Szóval észrevettem én is, hogy Miki kialakított egy fajta sajátos jelbeszédet mindenféle direkt beavatkozás nélkül is. Valószínűleg nem véletlenülezek a jelek sokszor egybeestek azokkal, amiket tanítani szoktak.
Kitalált egy jelet arra, hogy ha szeret valamit. Felemeli az egyik kezét (azt hiszem a inkább jobbat) és ráhajtja a fejét. És aranyossan-édesen mosolyog hozzá csillogó szemekkel. Az éhseg jele a nyammogás a szomjúságé az, hogy a kezét a szájához emeli és cuppog. A kalap, sapka pedig a fejre tett kéz. De ez utóbbit már mondja is (ka). Ebből is látszik, hogy egy ilyen kis ember legalább olyan okos, mint egy nagy. Sőt!
Mostanában úgy ölel át minket, hogy közben megveregeti a hátunkat. Ez annyira, de annyira Mikis.
Azt hiszem, még nem említettem, Miki hogyan mutatja, hogy "szeretni". Egyes nézetek szerint a pici babákat, amíg nem tudnak beszélni, meg kell tanítani egy jelbeszédre, hogy könnyebben tudjanak kommunikálni a szüleikkel. Én nem osztom ezen nézeteket. Vagyis pontosabban nem osztok ezzel kapcsolatban semmilyen nézetet. Ám lehet valami a dologban, már ami a jeleket illeti. Azzal, hogy direkt tanítani kellene már nem értek egyet annyira. Szóval észrevettem én is, hogy Miki kialakított egy fajta sajátos jelbeszédet mindenféle direkt beavatkozás nélkül is. Valószínűleg nem véletlenülezek a jelek sokszor egybeestek azokkal, amiket tanítani szoktak.
Kitalált egy jelet arra, hogy ha szeret valamit. Felemeli az egyik kezét (azt hiszem a inkább jobbat) és ráhajtja a fejét. És aranyossan-édesen mosolyog hozzá csillogó szemekkel. Az éhseg jele a nyammogás a szomjúságé az, hogy a kezét a szájához emeli és cuppog. A kalap, sapka pedig a fejre tett kéz. De ez utóbbit már mondja is (ka). Ebből is látszik, hogy egy ilyen kis ember legalább olyan okos, mint egy nagy. Sőt!
Móni és Attila
Ma meglátogatott minket Móni ésAttila. No, persze képeket megint nem csináltunk, mivel balga módon teljesen kiment a fejünkből, hogy elővegyük a gépet. :(
Miki először szemlélgette őket, aztán haverkodni kezdett. Megmutogatta a játékait és elmondta, hogy milyen sok szót ismer már. Illetve bemutatta.
És beleszeretett Móniba. Fújta a haját buborékfújóval, meg belufizta, meg mesekönyvet nézegetett vele. Mi ez, ha nem szerelem? Ja, és igen hamar megtanulta, hogy kik is jöttek hozzá. Mondja, hogy Móni és Attila (At). Nagyon édes módon Mónit Nenének szólította. Nem tudjuk miért, hogy a Móniból hozta ezt ki vagy a néniből. De egyfolytában ezt hajtogatta és mutogatott neki mindent (Móni, ezt is nézd meg, meg ezt is... és ezt láttad már?...) Búcsúzáskor meg összevissza puszilgatta. Meg olyan igazi Mikisen átölelte.
Attilával inkább férfias dolgokat műveltek. Például nyomkodták egymás orrát. Hátha dudál.
Ajándékot is hoztak a látogatók Mikinek. Egy takarót és egy kispárnát. Egyelőre nem írnék róluk, de majd lefényképezem. Ha itt lesz a kép, akkor érthető lesz, hogy miért. :)
Miki először szemlélgette őket, aztán haverkodni kezdett. Megmutogatta a játékait és elmondta, hogy milyen sok szót ismer már. Illetve bemutatta.
És beleszeretett Móniba. Fújta a haját buborékfújóval, meg belufizta, meg mesekönyvet nézegetett vele. Mi ez, ha nem szerelem? Ja, és igen hamar megtanulta, hogy kik is jöttek hozzá. Mondja, hogy Móni és Attila (At). Nagyon édes módon Mónit Nenének szólította. Nem tudjuk miért, hogy a Móniból hozta ezt ki vagy a néniből. De egyfolytában ezt hajtogatta és mutogatott neki mindent (Móni, ezt is nézd meg, meg ezt is... és ezt láttad már?...) Búcsúzáskor meg összevissza puszilgatta. Meg olyan igazi Mikisen átölelte.
Attilával inkább férfias dolgokat műveltek. Például nyomkodták egymás orrát. Hátha dudál.
Ajándékot is hoztak a látogatók Mikinek. Egy takarót és egy kispárnát. Egyelőre nem írnék róluk, de majd lefényképezem. Ha itt lesz a kép, akkor érthető lesz, hogy miért. :)
2008. november 4., kedd
24 hó = 2 év
Ez is elérkezett. Pedig, mintha csak ma lett volna...
Lássuk, hogyan is állunk mostanság!
Súly: 13 kg
Magasság: 87 cm
Fejkörfogat:
Fogacskák: 14 db
Nagymozgás
Mivel már 11 hónapos korában elindult volt ideje gyakorolni. Így a járása elég stabil. Futni is tud. Ugrani még nem ugrik. Lépcsőn megy, ha fogjuk a kezét vagy tud valamibe kapaszkodni, de szerencsére inkább négykézláb közelíti meg a problémát. Ezt mi is szajkózzuk neki, hogy egy óvatlan pillanatban le ne guruljon a lépcsőn. Egy-két alkalommal viszont olyat is láttam, hogy kapaszkodás nélkül fellépett a lépcsőre, de ez nem általános még. Újabban nagy kedvenc a lábujjhegyen járás. Mostanában kezd mindenre felmászni. Eddig is ment neki, de most érzi igazán, hogy milyen jó móka.
Finommozgás
Formaillesztőbe beteszi a formákat, gyöngyöt fűz, rajzol. Láthatóan szeret pici dolgokkal bíbelődni. Pici dolgokat felszedni, nagyobbakba ki-be rakosgatni.
Lássuk, hogyan is állunk mostanság!
Súly: 13 kg
Magasság: 87 cm
Fejkörfogat:
Fogacskák: 14 db
Nagymozgás
Mivel már 11 hónapos korában elindult volt ideje gyakorolni. Így a járása elég stabil. Futni is tud. Ugrani még nem ugrik. Lépcsőn megy, ha fogjuk a kezét vagy tud valamibe kapaszkodni, de szerencsére inkább négykézláb közelíti meg a problémát. Ezt mi is szajkózzuk neki, hogy egy óvatlan pillanatban le ne guruljon a lépcsőn. Egy-két alkalommal viszont olyat is láttam, hogy kapaszkodás nélkül fellépett a lépcsőre, de ez nem általános még. Újabban nagy kedvenc a lábujjhegyen járás. Mostanában kezd mindenre felmászni. Eddig is ment neki, de most érzi igazán, hogy milyen jó móka.
Finommozgás
Formaillesztőbe beteszi a formákat, gyöngyöt fűz, rajzol. Láthatóan szeret pici dolgokkal bíbelődni. Pici dolgokat felszedni, nagyobbakba ki-be rakosgatni.
Önállóság
Szeret önállóan tenni-venni, ha valamit ő akar csinálni, magára mutat.
Szeret egyedül, önállóan enni. Próbálkozik a fürdéssel. Szivaccsal gondosan és alaposan habozza be a lábacskáit, kezeit és a hasát.
Étkezés
Egyedül (is) eszik. Ha kedve van, akkor nagyon ügyesen. Villával ügyesebb még, mint kanállal, de ez valószínűleg annak tudható be, hogy azzal több lehetősége volt próbálkozni.
Pohából még nem igen iszik - ez szülői hiba, hiszen nem igazán próbálkozunk vele. Cumisüveget már nem használunk, vagy üvegből vagy pohárból szívószállal iszik.
Szereti a bébiételeket, a tésztákat, a céklát, a ropit, a kiflit, az uborkát és még sorolhatnám. Keveset eszik viszont gyümölcsöt, de próbálkozunk.
Beszéd
A beszéddel haladunk már. NApról napra egyre több szót mond vagy legalábbis próbálkozik vele. Még mindig nyerők a hangutánzó szavak. Az állatokat szinte kizárólag a hangjuk alapján nevezi meg. Ez alól kivételt képez a cica, amit tegnap mondott először.
Jellemző a beszédére, hogy egy-egy új szót először csak halkan mond és ha már biztos a dolgában és jól begyakorlota, akkor kiabálja csak.
Annak ellenére, hogy még csak kevés szót mond, már most lehet látni, hogy szép tiszta lesz a kiejtése. Az r betűje pedig csak úgy ropog.
Társas kapcsolatok
Imádja az őt körülvevő embereket. És tárgyakat. Épp puszilkodós időszakát éli. Van hogy látszólag ok nélkül is ad egy-egy puszit. Ha tetszik neki valami, akkor annak is puszit ad. Ez elég vicces, mikor például egy kerítésről van szó.
Sokat emlegeti a neki fontos embereket: anya, apa, mama, papa, Edina, Peti. Mama és papa után (de főleg mama után) rendszeresen sír (hisztizik) is, ha elmennek vagy ha nem megyünk be hozzájuk. Hozzánk már nem ragaszkodik így, illetve nem így ragaszkodik. Simán elmegy Incivel kotkot-ot nézni és papázni. Imádja a dédipapát. Meglátja a dédimamát és már kérdezi is, hogy : papa?
Nagyon szereti a gyerekeket és a kisbabákat. A nála nagyobbaktól néha megijed, ha sokan vannak ls hangosak, de alapvetően nem fél tőlük. A kisbabákért rajong, mindig megnézi őket a babakocsikban.
Egy-két embert és szituációt leszámítva nem igazán fél senkitől, barátságos mindenkivel. Kivételt képez például a doktornéni, akitől retteg. Hüppögve könyörög, hogy ne menjünk be hozzá, befelé menet már sír, aztán ordít. Kifelé menet viszont már könnyes arccal, de mosolyog és puszikat dobál. Nem haragtartó. :)
Elköszönésnél integet és puszikat dobál hangosan cuppogva.
2008. november 3., hétfő
Megint nátha
Miki újra megbetegedett. Mamáéknál töltötte a szombat éjjelt, mert Edináékkal vacsorázni mentünk este és miután kölcsönadtuk nemkaptuk vissza.
Reggel persze hozták már. Kiderült, hogy szegény mama úgy fél órát aludt egész éjjel, mert a fiatalember hol elaludt hol felsírt. Utána napközben is elég kiszámíthatatlan volt és fájlalta a torkát. Szerencsére egy kiadós alvás után, ami elég nehezen jött össze, már kezdte visszanyerni eredeti önmagát. Most már jól van, de sajnos újra vendég a zsepi, a Stérimar és az orrszívó.
Megint kipróbáltam a kakukkfüves fürdőt. Esténként abban fürdetem, hátha használ valamit. Mikinek tetszik a sárga vízben való fürdés. Szerintem még az illata is nagyon jó, de ebben megoszlanak a vélemények a családban.
Reggel persze hozták már. Kiderült, hogy szegény mama úgy fél órát aludt egész éjjel, mert a fiatalember hol elaludt hol felsírt. Utána napközben is elég kiszámíthatatlan volt és fájlalta a torkát. Szerencsére egy kiadós alvás után, ami elég nehezen jött össze, már kezdte visszanyerni eredeti önmagát. Most már jól van, de sajnos újra vendég a zsepi, a Stérimar és az orrszívó.
Megint kipróbáltam a kakukkfüves fürdőt. Esténként abban fürdetem, hátha használ valamit. Mikinek tetszik a sárga vízben való fürdés. Szerintem még az illata is nagyon jó, de ebben megoszlanak a vélemények a családban.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
