Játszanak

Miki nagyon várja már a tesót. Teljesen úgy viselkedik, mintha már itt lenne velünk, csak a hasamban. Sőt, sokszor csak a tesóval foglalkozik, velem nem is.
Tegnapelőtt lefekvéskor kétszer is visszahívot a szobába - nem tudott elaludni -, hogy üljek le a fotelba és hallgassam vele a mesét. És küllön megemlítette, hogy a baba is üljön le.
Ma pedig "Húz, húz engemet"-et játszott vele. Ült az ölemben, fogta a hasamat, a végén pedig megcsikizte a tesót.
Egyre inkább biztos vagok benne, hogy abszolút semmilyen módon nem fogja bántani, megviselni őt a kistesó érkezése. Sőt!

Uí

Mikitől megkérdeztem, hogy csinál a kismalac. Mivel nem válaszolt mondtam, hogy "uí".
Ekkor látványosan elkezdte keresni a kezemet. Én nem értettem, hogy mit akar. Azt hittem, azt akarja, hogy vegyem fel. De Szabi felvilágosított. Mikinek az "uí"-ról az "Ez a malac..." kezdetű ujjakról szóló mondóka jutott az eszébe. Ezt már sok-sok hete nem mondtam el neki, és akor sem érdekelte őt annyira, mint most. Hogy hogyan jutott az eszébe...?

Íme a teljes mondóka:
"Ez a malac vásárba megy,
Ez itthon marad.
Ez kap finom vacsorát,
Ez semmit se kap.
Ez a pici visít nagyon: Uí, uí, éhes vagyok!"

Dupla nátha

Már én is beteg vagyok. Egy kis torkfájás, egy kis orrfolyás.
Miki nem lett rosszabbul, így nem mentem vele orvoshoz. Csak még több betegséget kapna el a váróteremben. Ha bejelentkezünk akkor is minimum 20 percet kell várni a többi beteg gyerek között.
Így maradtak a házi praktikák (fokhagymás méz, mézes kamillatea) és a homeopátia. No meg persze az orrcsepp, az orrspray és a szipóka.
Olyan szép tavaszi idő volt ma, hogy betegség ide vagy oda, úgy döntöttem sétálunk egyet. Megnéztük Mamát, aki ugyancsak beteg és már két napja nem járt nálunk, és a dédiéket is.
Ja, és új homeopátiás szert vezettem be. A nasst. Vettem csokit, kekszet, nápolyit. Sokat. Én ettől fogok meggyógyulni. Vagy ha azt nem is, de legalább látványos változást fogok tapasztalni a hátsó fertályomon. Progresszív növekedést. De hát ennyi már csak kijár egy betegnek...
Miki is belevetette magát az élvezetekbe. Uzsira bevágott két sütikét. Íme az eredmény:

Ezen eredmény jelenleg már az én nadrágomon és pólómon található, ugyanis valamilyen okból kifolyólag úgy érezte, hogy mindenképpen hozzám kell bújnia ezzel a maszatos képpel. A képen a fél süti még a szájában van.
Aztán kitört belőle a huncut:


Ma este törölközés közben mondókázni kezdtem neki, mert nagyon nyafogott. A "Megy a hajó a Dunán"-t mondtam neki. És ő már az elején mutatta hogyan forog a kerék. Most először. Olyan okos a mi pici babánk. Büszke vagyok rá nagyon.