2013. július 4., csütörtök
2013. április 20., szombat
Gyerekszájakok
Családi utazós járművünk (Swatopluk, polgári néven Chevrolet Suburban) rövidebb változata állt az ovi előtt. Mondom Mikinek nézd csak, ott a Swatopluk tesója.
Miki: Tesója? Akkor ő milyen pluk ?
------------------------
Anya öltözködött, készült az osztálytalálkozóra. Karcsi rögtön kapcsolt.
-Hova megyünk? Hova megyünk? Hovamegyüüüünk ?
-Tönkre
-Énismehetek tönkre?
------------------------
Karcsi nem szereti a zöldségeket. Mai vacsora túrós csusza volt, amit viszont szeret. Porcukorral kérte, édesen. Megkapta az adagját, mohón nekilátott, fölszurkálta a villájára a falatot, de mielőtt bekapta volna a tányérjába nézett majd rám.... Apa! Biztos hogy nincs benne répa ?
Miki: Tesója? Akkor ő milyen pluk ?
------------------------
Anya öltözködött, készült az osztálytalálkozóra. Karcsi rögtön kapcsolt.
-Hova megyünk? Hova megyünk? Hovamegyüüüünk ?
-Tönkre
-Énismehetek tönkre?
------------------------
Karcsi nem szereti a zöldségeket. Mai vacsora túrós csusza volt, amit viszont szeret. Porcukorral kérte, édesen. Megkapta az adagját, mohón nekilátott, fölszurkálta a villájára a falatot, de mielőtt bekapta volna a tányérjába nézett majd rám.... Apa! Biztos hogy nincs benne répa ?
2013. február 21., csütörtök
Zavaros egy kicsit ez még
Tegnap hívott Edina, hogy valószínűleg kisfia lesz.
Elmondtam Karcsinak is.
Ma egyszercsak odajött és megkérdezte:
-Anya, Edina pocakjában van kisbaba és kisfiú is?
Elmondtam Karcsinak is.
Ma egyszercsak odajött és megkérdezte:
-Anya, Edina pocakjában van kisbaba és kisfiú is?
2013. február 14., csütörtök
Apa szülinapja
Apa sokadik szülinapját egy jó kis Visegrádi játszóterezéssel ünnepeltük meg,
Klassz kis hely, csurig gyerekkel. Legközelebb majd a palotát is megnézzük!
Klassz kis hely, csurig gyerekkel. Legközelebb majd a palotát is megnézzük!
 |
| Karcsi a toronyban |
 |
| Apa vicces |
 |
| Haverok |
 |
| Farkas szelidítő |
 |
| Nehéz teher |
 |
| Jajj, harap |
 |
| Röpüla, röpül a Miki |
Szeptemberi mesélős kirándulás
Szeptember 29-én életünk első óriás kirándulására vállalkoztunk. Szabi egyik volt osztálytársa,Pál András, hívott el minket is.
Egy amatőr társulat valahol a Börzsönyben egy tisztáson mesejátékot adott elő. A lelkes vállalkozók, akik kiállták a próbát és felgyalogoltak a hegyre, részesei lehettek az interaktív előadásnak.
Kezdetben lelkesek voltunk. Aztán már csak rezignáltak. :)
Kezdetben mindén jól ment, míg ki nem szálltunk az autóból.
Nem sokat gyalogoltunk felfelé a még nem túl problémás útszakaszon, mikor összetalálkoztunk a felfelé menő menetrend szerinti lovaskocsival. Felkéredzkedtünk rá. Amíg lehetett elvitt minket, aztán újra gyalog folytattuk. Itt már erdőben, csúszós, vizes, néhol meredekebb szakaszokon. Ezt Miki jól bírta, együtt ment a többi gyerekkel, de Karcsi teljesen kiakadt. Hol előttünk ment 15 méterrel, hol mögöttünk és közben dühösen kiabált, hogy ez nem jó és menjünk vissza a kocsihoz. De már nem volt visszaút. Menni kellett felfele. Vagy másfél órát gyalogoltunk, nem csodálom, hogy Karcsi utálta az egészet.
A tisztás csodaszép volt, letelepedtünk egy fa alá. Aztán elkezdődött a mesejáték.
Állítólag jó volt. Én sokat nem láttam, hallottam belőle, mert Karesz végig vinnyogott, hogy menjünk már. Át kellett mennünk a tisztás másik felére, hogy ne zavarjuk a színészeket.
Mikor elindultunk hazafelé Karesz szó szerint ezt mondta: "Anya, jó volt a mese!"
Áááááá, hiszen nem is látta. Nagyot nevettünk rajta.
Lefelé a változatosság kedvéért Karcsi szépen gyalogolt, de Miki többször megállt, mert már nem bírta, elfáradt.
Útközben belebotlottunk valami rally versenybe. Hát én ezekért abszolút nem rajongok. Sőt! Kifejezetten nem szeretem. De egy kicsit nézegettük a kocsikat a fiúk és a kirándulótársak kedvéért. Miki még egy autóba is beszállhatott. A versenyzők még a rádiót is bekapcsolták neki.
Hazafelé még megálltunk Zebegényben, mert tök- és sárkányfesztivál volt. De ezt a fiúk már nagyon nem bírták, Karcsi elaludt, Miki hisztizett. Így eljöttünk.
Összességében jó volt a nap. Többször kellene kirándulnunk, hogy jobban bírjuk a kiképzést.
Egy amatőr társulat valahol a Börzsönyben egy tisztáson mesejátékot adott elő. A lelkes vállalkozók, akik kiállták a próbát és felgyalogoltak a hegyre, részesei lehettek az interaktív előadásnak.
Kezdetben lelkesek voltunk. Aztán már csak rezignáltak. :)
Kezdetben mindén jól ment, míg ki nem szálltunk az autóból.
Nem sokat gyalogoltunk felfelé a még nem túl problémás útszakaszon, mikor összetalálkoztunk a felfelé menő menetrend szerinti lovaskocsival. Felkéredzkedtünk rá. Amíg lehetett elvitt minket, aztán újra gyalog folytattuk. Itt már erdőben, csúszós, vizes, néhol meredekebb szakaszokon. Ezt Miki jól bírta, együtt ment a többi gyerekkel, de Karcsi teljesen kiakadt. Hol előttünk ment 15 méterrel, hol mögöttünk és közben dühösen kiabált, hogy ez nem jó és menjünk vissza a kocsihoz. De már nem volt visszaút. Menni kellett felfele. Vagy másfél órát gyalogoltunk, nem csodálom, hogy Karcsi utálta az egészet.
A tisztás csodaszép volt, letelepedtünk egy fa alá. Aztán elkezdődött a mesejáték.
Állítólag jó volt. Én sokat nem láttam, hallottam belőle, mert Karesz végig vinnyogott, hogy menjünk már. Át kellett mennünk a tisztás másik felére, hogy ne zavarjuk a színészeket.
Mikor elindultunk hazafelé Karesz szó szerint ezt mondta: "Anya, jó volt a mese!"
Áááááá, hiszen nem is látta. Nagyot nevettünk rajta.
Lefelé a változatosság kedvéért Karcsi szépen gyalogolt, de Miki többször megállt, mert már nem bírta, elfáradt.
Útközben belebotlottunk valami rally versenybe. Hát én ezekért abszolút nem rajongok. Sőt! Kifejezetten nem szeretem. De egy kicsit nézegettük a kocsikat a fiúk és a kirándulótársak kedvéért. Miki még egy autóba is beszállhatott. A versenyzők még a rádiót is bekapcsolták neki.
Hazafelé még megálltunk Zebegényben, mert tök- és sárkányfesztivál volt. De ezt a fiúk már nagyon nem bírták, Karcsi elaludt, Miki hisztizett. Így eljöttünk.
 |
| Miki beállt |
 |
| Karcsi ül a fűben.. itt még bírta |
 |
| Itt már elkülönülve |
 |
| Érdeklődő |
Kicsi ovis
Karcsi lelkesen jár óvodába.
Ugyan a beszoktatást az óvónénik egy kicsit elhúzták. Jóópár hét eltelt mire megpróbálkoztunk az ottalvással, de végül sikerült. Mivel ő itthon egyáltalán nem alszik délután kicsit tartottam tőle, hogy mit fog szólni hozzá. Állítólag az első nam nagyon durva volt. Többször felsírt, amivel felébresztette a többieket is, akik ugyancsak sírva fakadtak. De aztán végül megszokta. Azt mondják, most az a baj, hogy míg el nem alszik énekel, nem hagyja a többieket aludni.
Az utóbbi 3 hétben betegek voltak, nem voltak oviban. Tegnapelőtt ment először, Majd megkérdezem az óvónénit, hogy még mindig énekel-e.
Egyébként egyre ügyesebb. Önállóan vetkőzik, sőt öltözni is próbál. Megtanult egyedül pisilni a WC-be ráülve és már egyszer itthon állva is megpróbálta egyedül. Valamelyik este kakilás után is intézte a dolgokat, épp csak megtörölni felejtette el a fenekét. :) Kis cukibabám. Olyan kis okos és aranyos. Egyre önállóbb, egyre több mindent akar egyedül intézni. Imádom!
Ugyan a beszoktatást az óvónénik egy kicsit elhúzták. Jóópár hét eltelt mire megpróbálkoztunk az ottalvással, de végül sikerült. Mivel ő itthon egyáltalán nem alszik délután kicsit tartottam tőle, hogy mit fog szólni hozzá. Állítólag az első nam nagyon durva volt. Többször felsírt, amivel felébresztette a többieket is, akik ugyancsak sírva fakadtak. De aztán végül megszokta. Azt mondják, most az a baj, hogy míg el nem alszik énekel, nem hagyja a többieket aludni.
Az utóbbi 3 hétben betegek voltak, nem voltak oviban. Tegnapelőtt ment először, Majd megkérdezem az óvónénit, hogy még mindig énekel-e.
Egyébként egyre ügyesebb. Önállóan vetkőzik, sőt öltözni is próbál. Megtanult egyedül pisilni a WC-be ráülve és már egyszer itthon állva is megpróbálta egyedül. Valamelyik este kakilás után is intézte a dolgokat, épp csak megtörölni felejtette el a fenekét. :) Kis cukibabám. Olyan kis okos és aranyos. Egyre önállóbb, egyre több mindent akar egyedül intézni. Imádom!
 |
| Felirat hozzáadása |
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
