Szobrász Úr

Vettem gyurmát. Játszottunk vele. Nagyon tetszik neki. Először együtt játszottunk. Csináltam neki sok-sok mindent.

Aztán egy másik napon egyedül ült az asztalkája mellett és alkotott. Egyszer csak szólt, hogy nézzem meg a művét.

-Hóember.

Tényleg!

Barátságoska

Miki egy végtelenül barátságos kisfiú. Senkit sem utasít el, mindenkihez a lehető legnagyobb szeretettel fordul. Maximum, ha fél vagy tart valakitől, azzal szemben kicsit bizalmatnal, de ez nagyon ritka. Fő kedvencei természetesen a gyerekek. Közülük is a kisebbek és a kicsit nagyobbak. A kisbabákat órákon keresztül tudná simogatni, puszilgatni, gyömöszölni. Szerintem teljesen tisztában van azzal, hogy nem játékok (a játék babák amúgy sem érdeklik túlzottan), és azért fordul hozzájuk ilyen nagy szeretettel, mert ők is emberi lények, de mivel kisebbek tudja, érzi, hogy szeretetre, törődésre szorulnak. Pocaklakót is nagyon várja már. Sokszor odabújik a pocakomhoz, puszilgatja, simogatja. Köszön neki, azt mondja, hogy játszik vele. Azt hiszem nagyon jó testvére lesz a picúrnak, még ha teljesen felhőtlen nem is lesz az első időszak. Persze, nagyon jó lenne, ha egyáltalán nem vielné meg az új családtag érkezése és teljesen nyitottan fogadná a picit, de ezt még egy felnőttől sem várhatjuk. Vagy lehet, hogy csak egy felnőttől nem és gyermekként teljesen természetes, csak mi felnőttek dramatizáljuk túl a dolgokat és "rontjuk el" a testvér érezését aggodalmainkkal meg felvilágosult módszereinkkel? Ki tudja...

Tegnap volt egy édes megnyilvánulása Mikinek. Mindent, amit kinő a tesónak teszünk el. Már megbeszéltem vele többször, hogy a szobája, az ágya, egy-két szekrénye és a szőnyegei a kistesóé lesznek. (Egyesek szerint ezt nem szabad, mert úgy érzi, hogy elveszik a tulajdonát. Mekkora felnőtt marhaság ez!) És megbeszéltük, hogy új szobája, ágya, szekrénye, szőnyege, függönye lesz. Szőnyeg kapcsán ki is jelentette, hogy olyan autós szőnyeg kell neki, mint amilyen a Mama dolgozójában van. Tegnap kérdeztem tőle, mikor kivettem egy pólót a szekrényből, hogy jó lesz-e. Boltba készültünk. Mire ő fintorogva.

-Nem, eltesz Baba.

Pöttöm Zenén Sacival és Petivel bandáznak

Szobatisztaság 2.

Talán elindultunk. Kb. úgy, mint mikor New York-ba indulsz, de már az itthoni kaput csukod. Szóval nagyon az elején járunk.
Rásegítésként vettünk a fiatalembernek egy WC ülőkét. Párnázottat, hogy ne fázzon a kicsi popója, hiszen a bilivel eddig az volt a fő probléma, hogy hideg. Kapott egy lépcsőt is, hogy ne érezze magát úgy, mint aki a semmiben lóg. Ugyan még semmit sem sikerült produkálni sem a WC-be sem a bilibe (amire egy-két alkalommal már hajlandó volt ráülni), de néhány dolgot megtudtunk.

1. A lépcső nagyon jól használható kézmosáshoz a WC-kben lévő mosdóknál. Valamint pancsoláshoz is kiváló.

2. Az új ülőke ugyan nem hideg, de ragad. Egyik este le akartam őt venni, de azt mondta, hogy ne, mert "Miki odaragadt". Megkérdeztem, hogy ott is fog aludni, mire ő:



Épp azt mutatja, hogy alszik. Majom!

Floch-puszta

Már megint jól elmaradtam az élménybeszámolókkal. Sebaj, megpróbálom pótolni.

Szóal a Floch-pusztai tangazdaságban jártunk a hónap közepén. Mezőgazdasági Kiállításon. Tisztán szakmai érdeklődésünket kielégítendő.

Szemügyre vettük a szarvasmarhákat. Meg is etettük őket.

Kipróbáltuk a legújabb mezőgazdasági gépeket.

Ja, és ücsörögtünk bambán.

És láttunk lovakat, teheneket, bocikat, nyulakat, cicákat, kutyákat és egyebeket is. Nagyon élveztük, nagyon jó volt. Jövőre is jövünk!

Csináltunk szilvás sütit

Úgy döntöttem, hogy a tavalyi fagyasztott szilvát száműzöm a hűtőből. Persze csak szépen lassan. Elsőként szilvás sütit csináltunk a jól bevált módszer szerint. Azaz amiben van liszt, sütőpor, tejtermék és cukor az muffin tészta, tehát ehető. Tényleg finom lett. Ilyen csodás kiskukta mellett nem is lehetett másmilyen.

Csak úgy...

Alszik

Épp az előbb aludt el.
Eddig a kiságyában aludt zsákban éjjel, nappal pedig pokróccal takartam őt be. Két napja a zsákról áttértem a paplanra. Most már jó az idő, az sem tragikus, ha kitakarózik éjjel. Próbálom hozzászoktatni ehhez, hogy ha kap új ágyat, akkor már legaláb ehhez ne kelljen hozzászoknia. Tetszik neki a paplanos megoldás, mert a huzaton Pumukli van, és kapott egy új párnát is. Varrtam neki egy olyat, amilyet szeret: lapos, csak két réteg flíz bélésanyag van benne, de olyan nagy, mint egy normál kispárna. Szereti.
Most délután viszont semmiképp sem akart aludni. Végül a mi ágyunkon kötöttünk ki. Csak ült a közepén és keservesen zokogott. Ha átöleltem, akkor kicsit megnyugodott, de lefeküdni semmiképp sem akart, inkább újra rázendített. Így maradt az ülve nyugtatgatás, aztán kicsit eldőltem, ő átölelt. Végül már csak azt halottam, hogy szorosan átölelve szuszog. Szegénykém álomba sírta magát. Most a nagy ágy közepén alukál Pumuklival betakarva.

Tegnap is nagyon aranyos volt. Délután mentem, hogy felkeltem, de már ébren volt. Ült az ágyában és olvasott.
Kérdeztemőt: "Már nem alszol ?"
"Miki os, nem alud."

Tegnap este. Hívom, hogy jöjjön aludni, mert már a babája is alszik (egy kislány rongybaba copfokkal, szoknyában).
"Bocsi, Anya elront. Nem baba, kislány."
Már helyre is igazít. :)

Ha elkészül a ház szigetelése, akkor nekiállunk Miki új szobájának kialakításához is. Festünk, díszítünk, veszünk új ágyat, egy-két szekrényt, kisasztalt székekkel és már költözhet is be az új birodalmába. Remélem, hogy nem fog neki problémát okozni a változás. (Bár eddig jóformán sehol sem volt probléma az alvással. Még a téli kiránduláson sem, ahol külön szobában ébredt. Ott is csak szólt, hogy ébren van, de nem sírt.)
Nagyon egyszerűen hangzik. Remélem, meglesz mire a kisebbik megérkezik. :)

Állatkert

Másfél hete állatkertben voltunk.
Már igazán eljött az ideje egy jó kis állatnézegetésnek. Most legalább láthatta a fiatalember, hogy mekkorák is valójában a kedvencei.
Minden nagyon tetszett neki. Egyedül a kisállatsimogatónál akadtak problémáink, ugyanis a kecskék fel akarták falni Mikit. Kicsit meg is ijedt tőlük, úgyhogy gyorsan ki is menekültünk onnan. Megetette a zsiráfot és egy tevét is. Még itthon kikötötte, hogy bogarakat és pókokat nem fog nézni és ezt ott is megjegyezte, mikor egy bogaras terráriumhoz értünk.
Íme néhány kép a nap hangulatáról:

Beíratkoztunk...

...óvodába. Miki elméletileg november 1-től lehet óvodás. Ez persze sok tényezőtől függ majd: szobatisztaság, beszoktatás, testvérke, stb.
Beirítkozás után kimentünk egy kicsit az ovi kertjébe, hogy megnézzem a játékokat a játszótér szempontjából. Miki bele is vetette magát a játékba a minicsoportosokkal. Beült a homokozóba és csak akkor sikerült hazahozni, mikor az ovisok bementek ebédelni. Előtte, ha hívtam, azt mondta, hogy hazamehetek, ő marad.
Eddig úgy tűnik, a beszoktatással nem lesz gond.

Odafelé

Homokozunk