Alma

Karcsi pár napja nagyon nyafka. Reggel még csak-csak elvan, de aztán napközben teljesen rapszodikussá válik. Nem akar aludni, nyafog, ha leteszem, vagy azért mert felveszem. Este pedig órákat kell könyörögni neki, hogy elaludjon. Általában csak az apukája tudja elaltatni, úgy hogy teljes sötétségben és csendben szorosan magához öleli és ütögeti-rázza a fenekét.
A családi kupaktanács úgy döntött, hogy ennek csak egyetlen oka lehet. A gyerek éhes. Kissé beszűkült a gondolkodásunk, de más értelmes ötlet nem jutott eszünkbe. Így elveimmel és terveimmel ellentétben - miszerint 6 hónapos koráig csak anyatejet kap -, tegnap megkóstoltattam vele az almát. Egy fél alma levét nyomtam ki és higgítottam fel vízzel. Néhány kanállal adtam neki belőle. Tetszett neki. Olyannyira, hogy megfogta a kanalat és a szájába húzta. Ami a szájába került azt pedig nem nyomta ki a nyelvével, hanem ügyesen lenyelte. Ezek után ma egy teljes alma levét kapta higgítatlanul. Benyelte. Tátogott, ha a kanál a szájához közelített, az utolsó kortyokat pedig már közvetlenül a pohárból itta ki. Alig ment mellé valami. Utána még szopizott is egy kicsit. Rég nem láttam ilyen elégedett döbrögi fejjel. Dugig ette magát. Nem is nyiffogott utána. Inkább jókedvűen magyarázott és tornázgatott. Négykézláb állva előre hátra hintáztatja magát.
Úgy látszik, hogy mivel elég sokat mozog a tápanyagigénye is előbb nőtt meg mint más kisbabáké. Azt tervezem, hogy úgy egy hónapig csak gyümölcsöt kap, aztán megpróbálkozunk a zöldségekkel is. aztán persze meglátjuk, hogy mit hoz a holnap.

Mikiszáj

Mostanában sok minden hisztibe fullad. Akár egy egyszerű kézmosás is.

Egyik nap meg akartam mosni a kezét:
- Hagyjatok békén!

Másik alkalommal már kihozott a sodromból és kiabáltam vele:
- Mindketten nem kiabálunk. Én nem kiabálok. anya, Te sem kiabálsz. Jó?

Kommandós

Ruhákat keresgéltünk, aztán ez lett a vége:

Bettyék látogatása

Tegnap meglátogattak minket Bettyék. A bejegyzésnek itt vége is van, hiszen nem voltunk itthon. Sétáltunk Edináékkal.
Kicsit kezd úgy festeni a dolog, hogy direkt nem vagyunk itthon vagy nem engedjük be őket. (Múltkor ugyanis nem nyitottuk ki az ajtót Bettynek, mikor jött, mert nem hallottuk. Pedig vártuk. Mi lett volna ha nem is várjuk.) Pedig nem így van. Becs' szó! :)
Egy előre elengedett telefonhívás sokat lendítene a helyzeten. Már ha meghallom és felveszem. :) Szerencsére Szabinak is van telefonja.

Majomkodnak a fiúk

Főleg Apa

Hirtelen harminc

De lehet, hogy csak 1 ?!

Edináék nálunk jártak a hétvégén. Valószínűleg sikerült egy életre elvenni a kedvüket a gyerekvállalástól. Mikire szinte nem lehetett ráismerni. Csak azért szinte, mert a tapasztalt szülő sajnos nem először találkozik a hiszi nehezített változatával, így ha ismétlődik, felismeri a hiszti köd mögött édes-aranyos gyermekét. Szóval hiszti volt. De nem is kicsi. Mindenért. Először is előjött a klasszikus a-vendég-csinál-mindent szindróma: Edina altat, Edina mossa a kezemet, Edina pelenkáz, Edina öltöztet, Edina, Edina, Edina és csak azért is Edina. Na, itt kellett volna hátradőlnöm és élvezni a semmittevést. De a jó barátnő megpróbálja megmenteni a barátnőjét. Kiabáltunk vele, hogy viselkedjen, aztán ő is kiabált és az egész egy szép egységes káosszá olvadt egybe kiegészítve egy-két ordítással, földhöz csapkodással és fenyegetőzéssel.

Aztán felhívtuk mamát és Miki nála aludt :)

Béke, csend, nyugalom...

Éjszakába nyúlóan beszélgettünk, pletykálkodtunk, reggel Catanoztunk egyet és sétáltunk a faluban. Jó ha az immobil embert időnként meglátogatják mobil barátai. Isten tartsa meg jó szokásukat.

Első nagyobb utazás

Egy hete szombaton életében először Karcsi elutazott Ili mamáékhoz. Hogy ne unatkozzon a hosszú út alatt mi is elkísértük.
A kocsiban a következő ilyenkor az elhelyezkedés: Apa megszokott helyén, Miki mellette navigál (és tényleg azt csinálja!), én Miki mögött, Karcsi pedig mellettem.
Karcsi ugyan az induláskor kicsit nyiffogott, de még valahol Göd magasságában el is nyomta az álom és csak Füzitőn ébredt fel. Nyugodt volt az odautunk.

Rajtunk kívül még Makay dédi is meglátogatta mamáékat. Persze én sejtem, hogy nem is mamáékra volt olyan kíváncsi, hanem Karcsira, de hadd higgyék a mamáék, hogy hozzájuk ment látogatóba.

A fiúk jól viselkedtek Füzitőn. Illetve Miki mérsékelten jól, de ha történés van tőle, nem is várhatunk többet. Kicsit felpörög az eseményektől. Karcsinak elvittük a babakocsiját, így délután aludt egy nagyot kint a füzitői friss levegőn.

Hazafelé már akadt egy kis kellemetlenség. Karcsi még valahol Szentendre környékén felébredt és éktelen visításba kezdett. Megálltunk, cicizett, de igazán már nem tudott megnyugodni majdnem hazáig. Egyébként is durva a hangja, de így kicsi zárt térben... Gyilkos.

Mikiszáj

Apa bement hozzá a szobájába, épp egy könyvet nézegetett.
Apa: -Jössz vagy még olvasol?
Miki: -Ááá, hülye vagyok. Nem tudok olvasni.

Tegnap fürdés után kinyitotta a lefolyódugót, aztán kivettem a vízből és törölgettem. Egyszer csak megfordult és belenézett a kádba. A vízben még ott úszkáltak a fürdetőkrém darabjai.
-Sziasztok, szappanok. Folyjatok le. Holnap találkozunk.

Legújabb szövege Karcsihoz
-Úgy vártalak, Karcsi, mikor születtél és a kórházban voltál!

Ja, és egy-másfél hete ki tudja mondani a v és az f hangokat is. Ugyan még rá kell készülnie és ha bonyolultabb helyen vannak a szóban, akkor nem sikerül kimondania őket, de ez már csak gyakorlat kérdése.

4 hónapos

Hossz: 64cm
Súly: 6990g

Szilveszter

Mivel Erzsi mama Szenteste óta beteg volt, így Szabival kettesben terveztük a szilveszterezést. Ám kicsit másképp alakult.
Délután sütöttem pogácsát, csak hogy érezzük, hogy ez a nap valami nagyon különleges. Hát ettől sem sikerült. Elég későn láttunk neki a gyerkőcök lefektetésének. Karcsi aztán elaludt, de Miki nem, így gondoltam, mesélek neki. Mégiscsak az év utolsó napja, meg nem is volt semmi más dolgom. Szóval mesélek-mesélek. Miki meg csak nem alszik- nem alszik. Egyszercsak gondoltam, megnézem már, hogy mennyi az idő. 23:50. Lazán átmeséltem volna magam az újévbe. Kikaptam Mikit az ágyból és levittem magammal koccintani. Ha már úgysem alszik...
Ő nagyon élvezte a dolgot. Táncolt, koccintott és mindenkinek, akit felhívtunk, boldog újévet kívánt. (Még tegnap is azt akart kívánni Edinának a szülinapján.)

Sas Józsival mulatunk

Pocimelegítő kacsa

Bettytől kapta Karcsi ajándékba. Elsőre kissé büdi volt a szentem, de már kezdem megszokni. Nem bírom a levendula illatot.

Karcsi egyre többször...

...csavarog el a földön. A minap az asztal alatt találtuk meg. Fölöttébb jól szórakozott. Főleg mikor a bátyja is követte.

Doktor bácsi

Miki Ili mamáéktól karácsonyra orvosi táskát kapott. Meg is gyógyította a síró Karcsit.

Lázmérés

Melegvizes palack a fájós pocira