Tegnap meglátogattuk Mamát és Papát Füzitőn. Miki ezúttal nem jött haza velünk. Évi rendes szabadságát tölti a nagyszülőknél. Hogy meddig az majd kiderül. Attól függ, hogy a nagyszülők ott és Karcsi itthon hogy bírja. Karcsi már hazainduláskor elkezdett nyavajogni, hogy hol a Miki. Szerencsére sikerült hamar megnyugtatni.
 |
| Hazaindulás előtti búcsúkép |
 |
| Orsi idétlenkedik |
GRATULÁLUNK, SZILÁGYI ÁRON!
Már hazafelé is láttuk, hogy igen durván beborult. Megérkeztünk, becuccoltunk, bekapcsoltuk a tévét, hogy nézzük a kard döntőt, majd puff: áramszünet. Gyorsan gyertyákat gyújtottunk és bekapcsoltuk a telefonomon a rádiót. Ott hallgattuk a döntőt. Olyan volt a komód a nappaliban, mint valami olimpiai rádiós okkult szentély a gyertyákkal. Aztán örültünk. szóval Karcsinak nem volt ideje Mikit keresni. Viszont rájöttem, hogy milyen bénák vagyunk áram nélkül. Nincs melegvíz, nem lehet főzni, mosni, mosogatni, tv-t nézni, sötét van...Reggelre lett áram szerencsére. A vihar jó nagy pusztítást végzett. Nálunk szerencsére nem lett semmi kár, de a környéken, a Dunaparton, Vácon sok letört faág, kidőlt fa jelzi a vihar útját. A kertben is majd' derékba törte a nyárfákat úgy meghajlította őket, nem csodálom, hogy volt, amelyik kidőlt. Nagyon durva volt. Félelmetes.
