Apa dobozos sört ivott a szobában. Mama és papa épp hozták haza Mikit, elment ajtót nyitni nekik. Karesz csak erre várt. Mire Apa visszaért már nedves pólóval állt és mutogatta a pocakját, hogy "Otta söj."
Az nem derült ki, hogy meg is kóstolta-e, de minden esetre megpróbálta.
2011. augusztus 29., hétfő
Karcsi száj
Tegnapelőtt hintázott a kertben, Miki pedig a teraszon festegetett. Az egyik lapot lefújta a szél, ő pedig szólt.
-Anya, leesett papíj!
-Anya, leesett papíj!
2011. augusztus 26., péntek
Árnyékban is 40
(Persze, a blog bejegyzője ismételten túloz. Egy grammal sincs több 38 foknál... árnyékban.... éjjel. )
Tombol a nyár. Lassan zsírunkra sülünk. Napok óta hőség riadó van, meg "kijárási tilalom" az UV sugárzás miatt. Mi is próbáljuk a teendőinket úgy intézni, hogy 10-re hazaérjünk. Ekkor is már ömlik rólunk a víz. Dél körül pedig felér egy ember kínzással, ha a napra kell menni. Én néhányszor megtettem az ajtó-kapu-ajtó mnimaratont ma. Halál. Minden elismerésem a sivatagi népeké.
A fiúk is úgy látom, hogy egyre kevésbé bírják. Miki szerdától nem ment a héten oviba, mert ott is 34°C van a csoportszobában. Minek aszalódjon ott. Itthon azért a szigetelésnek és a redőnyöknek hála a tetőtérben is "csupán" 27°C-ot mutatott a hőmérő.
Délelőtt a bevásárlások után a teraszon az árnyékban játszunk vagy kimegyünk a kertbe. 11-12 körül már a fedett teraszon is kezdenek eldurvulni a hőkörülmények, így megebédeltetem őket és uzsgyi az ágy. Mikinek elég jó az étvágya, de Karesz nem igen akar enni. Egyébként sem egy mindenevő, de most különösen válogatós. Az alvás is nehezükre esik. Izzadnak, forgolódnak. Karcsi ma nem is akart lefeküdni délben. Aztán csak elaludt valahogy. Miki egy idő után pedig lejött, hogy "kialudta magát". Szerencsére nem ébresztette fel az öccsét.
Mai képek:
Tombol a nyár. Lassan zsírunkra sülünk. Napok óta hőség riadó van, meg "kijárási tilalom" az UV sugárzás miatt. Mi is próbáljuk a teendőinket úgy intézni, hogy 10-re hazaérjünk. Ekkor is már ömlik rólunk a víz. Dél körül pedig felér egy ember kínzással, ha a napra kell menni. Én néhányszor megtettem az ajtó-kapu-ajtó mnimaratont ma. Halál. Minden elismerésem a sivatagi népeké.
A fiúk is úgy látom, hogy egyre kevésbé bírják. Miki szerdától nem ment a héten oviba, mert ott is 34°C van a csoportszobában. Minek aszalódjon ott. Itthon azért a szigetelésnek és a redőnyöknek hála a tetőtérben is "csupán" 27°C-ot mutatott a hőmérő.
Délelőtt a bevásárlások után a teraszon az árnyékban játszunk vagy kimegyünk a kertbe. 11-12 körül már a fedett teraszon is kezdenek eldurvulni a hőkörülmények, így megebédeltetem őket és uzsgyi az ágy. Mikinek elég jó az étvágya, de Karesz nem igen akar enni. Egyébként sem egy mindenevő, de most különösen válogatós. Az alvás is nehezükre esik. Izzadnak, forgolódnak. Karcsi ma nem is akart lefeküdni délben. Aztán csak elaludt valahogy. Miki egy idő után pedig lejött, hogy "kialudta magát". Szerencsére nem ébresztette fel az öccsét.
Mai képek:
| Ismerkedem a locsolóval |
| Hihihi |
| Csuromvíz úrfi |
| Legszívesebben órákon át hintáznék... |
| Nindzsagó |
| Ezzel játszom |
2011. augusztus 3., szerda
Szigliget
A hétvégi pancsikolás és semmittevés után gondoltunk egy nagyot és elmentünk Szigligetre. Valójában már otthon gondoltam én ki ezt a nagyot. Jó kis programnak tűnt. Közel Tapolcához, van kis gyaloglás meg vár és kilátás.
És jól is alakult. Pár perces tétova lézengés után meg is találtuk a parkolóból a vár felé vezető utat. Megvettük a jegyeket és elindultunk fel a hegyre. Miki ment elöl. Most valahogy nem fájdult meg a lába. :) Karcsi meg loholt volna utána. Alig tudtuk őt visszafogni a macskaköveken. Féltünk, hogy orra esik és vége a kellemes kirándulásnak. Csak pár perces séta volt a meredek úton és már a várból leshettük meg a Balatont. És utána a várat is. Karcsival csak egy részét láttuk, mert nyűgösködött és jobbnak láttam visszafordulni vele a várudvarra, amíg lehetett. De Miki és Apa jó alaposan bejárták a vár minden zegét-zugát.
Miki nem győzte utána mesélni, hogy mi mindent látott.
És jól is alakult. Pár perces tétova lézengés után meg is találtuk a parkolóból a vár felé vezető utat. Megvettük a jegyeket és elindultunk fel a hegyre. Miki ment elöl. Most valahogy nem fájdult meg a lába. :) Karcsi meg loholt volna utána. Alig tudtuk őt visszafogni a macskaköveken. Féltünk, hogy orra esik és vége a kellemes kirándulásnak. Csak pár perces séta volt a meredek úton és már a várból leshettük meg a Balatont. És utána a várat is. Karcsival csak egy részét láttuk, mert nyűgösködött és jobbnak láttam visszafordulni vele a várudvarra, amíg lehetett. De Miki és Apa jó alaposan bejárták a vár minden zegét-zugát.
Miki nem győzte utána mesélni, hogy mi mindent látott.
2011. július 10., vasárnap
Tapolca 2011
Újra itt vagyunk Tapolcán. Az idő több, mint jó: 36°C. A fiúk aranyosak, egy-két alkalomtól eltekintve jól viselkednek, élvezik a sok-sok gyerek társaságát.
Most éppen alszanak. Hosszas harc után. Külön szobájuk van, de egyszerűen nem tudtam őket elaltatni, mert ha rájuk csuktam az ajtót, nekiálltak játszani egymással. Tegnap Apa a barlangban altatta Mikit, úgy könnyebb volt, csak ma vasárnap van és a barlang zárva. Holnap már újra mehet Miki a "pincébe". Egyszerűbb lesz a dolgom Karcsival. Most végül úgy sikerült alvásra bírni őket, hogy Karcsit kihoztam a szobájukból és elciciztettem. Most is itt alszik a helyemen.
| Már a 96. kör |
| A veszélyes kalóz |
| Huligánok |
| Itt van, megjött Eperke... és ropizunk |
| Élni tudni kell... |
Most éppen alszanak. Hosszas harc után. Külön szobájuk van, de egyszerűen nem tudtam őket elaltatni, mert ha rájuk csuktam az ajtót, nekiálltak játszani egymással. Tegnap Apa a barlangban altatta Mikit, úgy könnyebb volt, csak ma vasárnap van és a barlang zárva. Holnap már újra mehet Miki a "pincébe". Egyszerűbb lesz a dolgom Karcsival. Most végül úgy sikerült alvásra bírni őket, hogy Karcsit kihoztam a szobájukból és elciciztettem. Most is itt alszik a helyemen.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)