Tengerimalackák

Ma hosszas halogatás után végre hazahoztuk családunk két legkisebb tagját. Mindketten fiúk. Eredetileg lányokat akartunk, hogy helyreálljon a nemek aránya a családban, de a sors másként rendelkezett: csak egy kislány volt a kereskedésben. Nevük még nincs, bár a fiúknak vannak elképzeléseik, adtam nekik egy hetet a végleges választásig. Előbb ismerjék meg egymást.

Alul Karcsié, felül Mikié

Karcsi egyelőre bátrabb malackája

Ma este kerültek az új ketrecükbe. A kicsit nagyobb és vadabb ugyan futott egy kört, de ezt leszámítva ki sem dugták az orrukat a házikójukból. Amióta lefeküdtünk aludni viszont hallom, hogy kapirgálnak.
Nagyon izgalmas, ők az első állatkáink. Várom már nagyon a reggeli etetést.

Tizenegy

Miki 11 éves lett.
Hihetetlen.
Egyrészt olyan, mintha mindig is velünk lett volna.
Másrészt olyan, mintha egy pillanat alatt repült volna el az idő a születése óta.
Az idő ólomlábakon rohan.

Legyen életed boldog hosszú pillanat! Szeretlek!
- Anya -

Zongora

Karcsi nem akart szakkörökre járni. Pedig lett volna miből válogatni: környezet, film, színjátszás, helyesírás, spanyol. Miki az első háromra jár, de Karcsi teljesen elzárkózott.
Egy nap viszont azt mo dta, zongorázni szeretne. Erre is van lehetőség a suliban. Vártam 2-3 hetet és micel nem múlt el a lelkesedés, beírattam.
Eddig két órája volt. Mindkét nap nagy lelkesedéssel mesélte, hogy mit tanultak Dáviddal.
Először a hangszert nézték meg belülről, második alkalommal pedig elzongorázta a Süss fel nap-ot.
Karcsi elég kitartó, ha ő akar valamit és nem más találja ki neki, mit csináljon. Remélem, így lesz ez a zenével is.

Nagyon boldog

2+40. szülinspot, Apa!

Karcsi rajza

Karcsi mondhatni igazán lusta. Sosem akar sehová gyalog menni.
Ma este valahogy mégsem kellett sokat győzködni, hogy menjünk el a Sparba.