Kistesó

Szolgálati közlemény: Kistesó érkezik a szeptember 4-i vágányra.

Igen, igen. Talán már nem túl korai megosztani örömünket a nagyérdeművel. A szűkebb család már úgy is tud róla...
A két ünnep között derült ki a dolog. Elmaradt a mensesem, így csináltam egy tesztet. Pozitív lett. Úgy látszik megy ez nekünk. ("Megy ez nekünk srácok? Igen nagyon megy!" Bob, the Builder) Miki esetéhez hasonlóan most is két hónap alatt sikerült véghezvinni a nagy művet. :)
Úgyhogy most örülés van. Meg rosszullét, hányás, vergődés. Pontosabban a mai és a tegnapi nap fényében talán már mondhatom azt, hogy kifelé lábalok ebből a szörnyűséges állapotból. Ebben csak az a furcsa, hogy ha nem vagyok rosszul, el is feledkezek róla, hogy hányadán is állunk.
Mikinek rögtön elmondtuk a hírt. Már születése óta arról beszélek neki mindig, hogy majd lesz egyszer egy kistesója. Lehet, hogy ez egyeseknek röhejes, de már pár hónapos korában is azt ecsetelgettem neki, mikor eltettem egy-egy kinőtt ruhácskáját, hogy majd a tesón milyen jól fog állni. Úgy néz ki Miki teljesen elfogadja a helyzetet. A védőnénink szerint még nem tudja, miről van szó. Szerintem nagyjából azért sejti. Tudja, hogy baba van anya hasában. Olyannyira, hogy ha mondom, hogy fáj a hasam, akkor nagy komolyan rám néz és jelentőségteljesen és együttérzőn bólogatva azt mondja: "Baba." Mostanában elég sokat fáj a hasam. Az összevissza vagy sehogysem evéstől. Ha véletlenül normálisan eszek rögtön megfájdul , gondolom a megterheléstől.
Arra is felhívtuk már Miki figyelmét, hogy ne másszon bele a hasamba túl sokszor, de erről még rendszeresen megfeledkezik. Valószínűsítem, hogy tudja miről van szó akkor is, mikor arról beszélünk neki, hogy majd lesz itthon egy kisbaba. Szereti a kisbabákat. Még ősszel történt, hogy Lányi Peti (sződligeti baba-haver) feküdt a babakocsijában, Miki pedig figyelte. Aztán Peti rugdosni kezdett. Miki teljes áhitattal mutogatta hol nekem, hol pedig az apukájának, hogy "ugye látjátok ti is, mozog!" Aztán kérdésünkre azt mondta, hogy hozzuk haza a babát. Ez az élmény olyan meghatározó volt számára, hogy el is nevezte Petinek a babáját. Azóta is, ha megkérdezzük tőle, hogy mi a babája neve, azt mondja Peti. Sőt egyszer azt is megkérdeztem, mi legyen a kistesó neve. Természetesen, Peti.