Ma Karcsival

Karesz a mai délelőttöt visítással töltötte. Semmi nem volt neki jó. Nem lehetett hozzászólni. Bármit mondtam neki vagy kérdeztem tőle, heves sikítóhisztit váltott ki. Gőzöm sincs mi baja volt. Vagy Miki hiánya zavarta meg, vagy az időjárás, vagy a mittoménmi.
Délben megelégeltem a dolgot, összenyaláboltam és nemtetszése ellenére elmentünk bicajozni. Gyereküléssel. Először kicsit fura volt, meg úgy mentem, mint a részegember, de mire hazajöttünk egészen belejöttem. A szekérhez vagyok szokva. Végülis a Dunaparton kötöttünk ki. Kipróbáltuk a Hydra Büfét. Gyrosoztunk. Karcsi annak ellenére is szépen evett, hogy ebés előtt még gyorsan bevágott egy szelet sütit. A büfé előtt kialakítottak egy kis játszóteret. És van egy óriási trambulin is. Karcsi ki is próbálta. Imád ugrálni. aztán dobáltunk még a vízbe kavicsokat. Majd' beleesett olyan lendülettel hajigált.

Rossz a gyerek felbontása

Karesz egész jól viselkedett a délután folyamán. NEm hisztizett. az étteremben is szépen kivárta a sorát. Mire hazaértünk Apa már itthon volt. Együtt elmentünk bevásárolni Vácra. A Tescoban ugyan rendezett egy sikítás bemutatót, de amint kivettük a bevásárlókocsiból abbahagyta. Helyette inkébb vihogott meg rohangált. Most az egyszer hagytam. Végülis nem csinált semi rosszat, nem szedegetett le semmit a polcokról.
Este vacsi közben már ő mondogatta, hogy megy aludni. Megfürdettem, meséltem neki és most szépen alszik. Ordibálás nélkül. Kicsit szokatlan. Eggyel sokkal könnyebb, mint kettővel.