Oltás

Miki ma oltást kapott az iskolában.
Nagyon izgult ő is, én is, hogyan fog végződni a kaland. Mivel eddig minden oltáshoz, vérvételhez le kellett fogni, most sem számítottunk jobbra. Kértem, hogy szóljanak, ha jön az orvos és bemegyek a suliba, megteszek mindent, amit tudok.
Szóltak is, be is mentünk és a szokásos tragédia helyett igen komikusra sikeredett ez az szuri.
A védőnő elmondta, hogy ők már nem erőszakoskodnak, türelmesek a gyerekekkel. Így is volt.
Leültették Mikit. Én fogtam a kezét. Ő nagyon izgult. Mondta, hogy majd ő szól, ha mehet a szuri. Kértük, hogy ne nézzen oda és így észre sem vette, hogy míg ő a szólásra készülődött a doktornéni már be is adta neki az injekciót. Úgy szóltak rá, hogy most már mondja, hogy lehet. Pikk-pakk vége is lett, nem is akarta elhinni. Olyan büszke volt magára. Én is. Ezer köszönet a doktornőnek és a védőnőnek ezért az extra pozitív élményért.
Egy hónap múlva újra oltás. Miki azt mondta, ahhoz már nem kellek. Juhhééé!