Vác

Vácon jártunk új cipőbetétet csináltatni Mikinek. Ebédeltünk, fagyiztunk, buszoztunk.

Hinta, palinta

Karesz jól elpletykált a mellette ülő nénivel

Ott a cipész!

Sátorozás

A nyár unalmas. Legalábbis én így ítéltem meg. Szegény gyerekekkel nem történik semmi izgalmas.
Úgyhogy bedobtam a közösbe a sátorban alvás nemes gondolatát. Persze a fiatalok rögtön kapva kaptak az alkalmon.
Miután Apa felvilágosított, hogy a kert tele van hangyabollyal illetve hogy a hangya be tud mászni a sátorba, úgy döntöttem más alternatívát kell találni a sátorverés helyül a kert helyett. Így sátoroztunk végül elég amatőr módon a teraszon.

Épp a kánikula kellős közepén jártunk, így nem igazán fáztunk éjjel. Sőt a sátor kifejezetten meleg volt. De a fiúk nagyon jót aludtak.
Én persze már kevésbé. Hol Miki, hol Karcsi rúgott fejbe. Arról nem is beszélve, hogy mikor épp elaludtam volna végre Karcsi felült és megkérdezte: - Neked is jó itt, Anya?
:) Hát, nem épp úgy éreztem.
Végül reggel jól ébredtünk és elmondhattuk mindhárman, hogy túl vagyunk életünk első sátorban alvásán.

Sándor

Kolos (bácsi) leugrott Apához óra-kés csereberére. És jött vele Sándor is. Hát ritka cuki egy jószág! Nem igazán tudtuk még eldönteni, hogy denevérre vagy kutyára hasonlít jobban. Esetleg malacra. mindenesetre imádni való.

Vagy sárkány?!

Karcsi féle előadás

Karesz imádja a bábszínházat. Nézni és csinálni is.
Most is olyan színházat rittyentett nekünk díszlettel, mindennel, hogy csak na! És nem ám hagyományos bábokkal. Lego figurákkal bábozott.
Mondjuk én nem sokat láttam belőle, de ez most lényegtelen.

Persze előadás alatt nem szabad megszólalni és mindenkinek ülve kell maradni. Sőt még a fénykép miatt is megszidott, hogy tegyem le a telefont és rá figyeljek. Mondjuk jogos.

Előadás után megkérdeztem Karcsitól, hogy bábszínész lesz-e. Ő felháborodottan közölte, hogy nem. Ő űrhajós lesz. Meg postás. Végül is a Marsra is el kell vinni  a leveleket valakinek.

Agymanók

A héten kettesben vagyunk Mikivel. Karcsi Almásfüzitőn van Szabi pedig hét elején Belgiumban volt, most pedig Hajdúböszörményben alkot.
Kedden LEGO kiállításon voltunk. Nagyon tetszett neki. Délelőtt 11-kor mentünk be Pestre és csak fél 8-ra értünk haza. Ebből is látszik, hogy jó volt. Nehezen szakadtunk el onnan.

Repülő építés

Elöl ül a masiniszta...

Ott túl a rácson... egy nagy zsiráf van

Nyugati... ez mindenkit megihlet

Ez valami káprázatos

Beöltözött... aztán mégsem mászott fel.... :)

My name is Bond

"Poharak" közt

Tündérkém

A baloldali piramis Miki műve

Mi

Felirat hozzáadása

 Apát egy jó lecsóval vártuk haza a messzi Belgiumból. Miki főzött.

Ma, szombaton moziban voltunk. Az Agymanókat néztük meg.

Miki napok óta azon stresszeli magát, hogy a mozihoz mozgólépcsőn kell felmenni. Ezt végül megoldottuk. Sima lépcsőn mentünk fel. Csak a mozihoz vezető kis mozgólépcsőt használtuk.
Megvettük a jegyeket, sétáltunk még egyet a tetőkertben aztán bementünk a terembe. Már befelé az előtérben rinyált, hogy hagos lesz. A teremben még tök sötét volt a vászon, reklám sem ment. Megkerestük a helyünket. Miki végig befogott füllel ment. Majd mikor elfoglaltuk a helyünket nekiállt hisztizni, hogy haza akar menni, mert hangos lesz és ő fél. Azt hittem ott helyben agyoncsapom. Nem könnyű az ilyen helyzeteket megoldani. Mondtam neki, ő mehet, én maradok. Végül elkezdődött a reklám, ami nem is volt hangos. Megnyugodott.
A film nagyon tetszett neki. Nekem is. Vajon normális dolog, hogy az ember lánya sírva fakad egy rajzfilmen?
Azt hiszem sűrűbben kellene moziba járni, hogy ne szokjon el tőle. Nyertünk egy 50%-os mozijegy kupont. Azt hiszem még nyáron ki is használjuk majd.