Szobrász Úr

Vettem gyurmát. Játszottunk vele. Nagyon tetszik neki. Először együtt játszottunk. Csináltam neki sok-sok mindent.

Aztán egy másik napon egyedül ült az asztalkája mellett és alkotott. Egyszer csak szólt, hogy nézzem meg a művét.

-Hóember.

Tényleg!

Barátságoska

Miki egy végtelenül barátságos kisfiú. Senkit sem utasít el, mindenkihez a lehető legnagyobb szeretettel fordul. Maximum, ha fél vagy tart valakitől, azzal szemben kicsit bizalmatnal, de ez nagyon ritka. Fő kedvencei természetesen a gyerekek. Közülük is a kisebbek és a kicsit nagyobbak. A kisbabákat órákon keresztül tudná simogatni, puszilgatni, gyömöszölni. Szerintem teljesen tisztában van azzal, hogy nem játékok (a játék babák amúgy sem érdeklik túlzottan), és azért fordul hozzájuk ilyen nagy szeretettel, mert ők is emberi lények, de mivel kisebbek tudja, érzi, hogy szeretetre, törődésre szorulnak. Pocaklakót is nagyon várja már. Sokszor odabújik a pocakomhoz, puszilgatja, simogatja. Köszön neki, azt mondja, hogy játszik vele. Azt hiszem nagyon jó testvére lesz a picúrnak, még ha teljesen felhőtlen nem is lesz az első időszak. Persze, nagyon jó lenne, ha egyáltalán nem vielné meg az új családtag érkezése és teljesen nyitottan fogadná a picit, de ezt még egy felnőttől sem várhatjuk. Vagy lehet, hogy csak egy felnőttől nem és gyermekként teljesen természetes, csak mi felnőttek dramatizáljuk túl a dolgokat és "rontjuk el" a testvér érezését aggodalmainkkal meg felvilágosult módszereinkkel? Ki tudja...

Tegnap volt egy édes megnyilvánulása Mikinek. Mindent, amit kinő a tesónak teszünk el. Már megbeszéltem vele többször, hogy a szobája, az ágya, egy-két szekrénye és a szőnyegei a kistesóé lesznek. (Egyesek szerint ezt nem szabad, mert úgy érzi, hogy elveszik a tulajdonát. Mekkora felnőtt marhaság ez!) És megbeszéltük, hogy új szobája, ágya, szekrénye, szőnyege, függönye lesz. Szőnyeg kapcsán ki is jelentette, hogy olyan autós szőnyeg kell neki, mint amilyen a Mama dolgozójában van. Tegnap kérdeztem tőle, mikor kivettem egy pólót a szekrényből, hogy jó lesz-e. Boltba készültünk. Mire ő fintorogva.

-Nem, eltesz Baba.

Pöttöm Zenén Sacival és Petivel bandáznak

Szobatisztaság 2.

Talán elindultunk. Kb. úgy, mint mikor New York-ba indulsz, de már az itthoni kaput csukod. Szóval nagyon az elején járunk.
Rásegítésként vettünk a fiatalembernek egy WC ülőkét. Párnázottat, hogy ne fázzon a kicsi popója, hiszen a bilivel eddig az volt a fő probléma, hogy hideg. Kapott egy lépcsőt is, hogy ne érezze magát úgy, mint aki a semmiben lóg. Ugyan még semmit sem sikerült produkálni sem a WC-be sem a bilibe (amire egy-két alkalommal már hajlandó volt ráülni), de néhány dolgot megtudtunk.

1. A lépcső nagyon jól használható kézmosáshoz a WC-kben lévő mosdóknál. Valamint pancsoláshoz is kiváló.

2. Az új ülőke ugyan nem hideg, de ragad. Egyik este le akartam őt venni, de azt mondta, hogy ne, mert "Miki odaragadt". Megkérdeztem, hogy ott is fog aludni, mire ő:



Épp azt mutatja, hogy alszik. Majom!

Floch-puszta

Már megint jól elmaradtam az élménybeszámolókkal. Sebaj, megpróbálom pótolni.

Szóal a Floch-pusztai tangazdaságban jártunk a hónap közepén. Mezőgazdasági Kiállításon. Tisztán szakmai érdeklődésünket kielégítendő.

Szemügyre vettük a szarvasmarhákat. Meg is etettük őket.

Kipróbáltuk a legújabb mezőgazdasági gépeket.

Ja, és ücsörögtünk bambán.

És láttunk lovakat, teheneket, bocikat, nyulakat, cicákat, kutyákat és egyebeket is. Nagyon élveztük, nagyon jó volt. Jövőre is jövünk!

Csináltunk szilvás sütit

Úgy döntöttem, hogy a tavalyi fagyasztott szilvát száműzöm a hűtőből. Persze csak szépen lassan. Elsőként szilvás sütit csináltunk a jól bevált módszer szerint. Azaz amiben van liszt, sütőpor, tejtermék és cukor az muffin tészta, tehát ehető. Tényleg finom lett. Ilyen csodás kiskukta mellett nem is lehetett másmilyen.