Íme néhány kép:
2011. május 16., hétfő
Miki füle
Miki újabb két hetet hagyott ki az oviban, de holnap már mehet a mai orvosi döntés alapján.
Egy pénteki napon kezdtük. Kötőhártya-gyulladásra gyanakodtam, így kentem a szemét hétvégén. Vasárnap éjjel kruppos lett, így hétfőn dokihoz mentük. Helyettesítőhöz. Ekkor már egy hete folyt az orra is, meg úgy vettük észre, hogy a hallása is újra romlott. A dokinéni ACC100-at rendelt neki, a füle nem foglalkoztatta. Egy hét múlva az addig nem is köhögő Miki már nagyon köhögött. És az orra is ömlött. Karcsinak is. Újabb hétfő, újabb doki. Már Emőke néni. Mucopront, Aerius, Nasopax. Mindkét gyereknek. Mára -újabb hétfő - gyógyultnak nyilvánítódtak. Volt 2-3 nap, amikor eléggé látványosan volt rossz Miki hallása, így újra keresgélni kezdtünk fülészt az interneten. Szabi talált is egyet Budán. Gyerekorvost.
Múlt hét csütörtökön el is mentünk hozzá. Megvizsgálta Mikit. Szerintem ugyanolyan géppel, mint télen a dunakeszi doki. Az egyik fülén nem sikerült a mérés most sem, de a doki szerint olyan a probléma, hogy két oldalon egyszerre áll fenn. Az ő diagnózisa savós középfül gyulladás (folyadék van a fülében ott, ahol levegőnek kellene lenni) és szerinte nem gyógyult meg kellőképpen a téli eset óta. Azt mondta, hogy nincs szüksége gyógyszerre. Naponta háromszor kell lámpázni infralámpával az arcát szemben 5 percig minimum 4,5 óránként egy hónapig. Utána várni kell 1 hónapot, majd visszamenni egy kontrollra. Ha jó volt a diagnózis helyrejön a hallása. Ha nem ,akkor kutakodik tovább. Hát most lámpázunk. Majd meglátjuk.
Egy pénteki napon kezdtük. Kötőhártya-gyulladásra gyanakodtam, így kentem a szemét hétvégén. Vasárnap éjjel kruppos lett, így hétfőn dokihoz mentük. Helyettesítőhöz. Ekkor már egy hete folyt az orra is, meg úgy vettük észre, hogy a hallása is újra romlott. A dokinéni ACC100-at rendelt neki, a füle nem foglalkoztatta. Egy hét múlva az addig nem is köhögő Miki már nagyon köhögött. És az orra is ömlött. Karcsinak is. Újabb hétfő, újabb doki. Már Emőke néni. Mucopront, Aerius, Nasopax. Mindkét gyereknek. Mára -újabb hétfő - gyógyultnak nyilvánítódtak. Volt 2-3 nap, amikor eléggé látványosan volt rossz Miki hallása, így újra keresgélni kezdtünk fülészt az interneten. Szabi talált is egyet Budán. Gyerekorvost.
Múlt hét csütörtökön el is mentünk hozzá. Megvizsgálta Mikit. Szerintem ugyanolyan géppel, mint télen a dunakeszi doki. Az egyik fülén nem sikerült a mérés most sem, de a doki szerint olyan a probléma, hogy két oldalon egyszerre áll fenn. Az ő diagnózisa savós középfül gyulladás (folyadék van a fülében ott, ahol levegőnek kellene lenni) és szerinte nem gyógyult meg kellőképpen a téli eset óta. Azt mondta, hogy nincs szüksége gyógyszerre. Naponta háromszor kell lámpázni infralámpával az arcát szemben 5 percig minimum 4,5 óránként egy hónapig. Utána várni kell 1 hónapot, majd visszamenni egy kontrollra. Ha jó volt a diagnózis helyrejön a hallása. Ha nem ,akkor kutakodik tovább. Hát most lámpázunk. Majd meglátjuk.
Karcsiszáj
Karesz egyre beszédesebb. Egész nap be nem áll a szája és egyre inkább érthető, hogy mit is szeretne közölni velünk. Persze, még nem beszélhetünk kifejezésekről, de egyre többször próbál meg utánozni minket egyre nagyobb sikerrel.
Talán még nem írtam, hogy a legelső igazán hosszú szava a TŰZOLTÓ. Imádja a Sam, a tűzoltó mesét. DVD-n is és könyvben is rendszeresen kéri. Lassan kívülről tudom, már olvasni sem kell. Ezt emlékeim szerint már március óta biztosan mondja, a kezdetektől fogva teljesen jól érthetően.
Tegnapelőtt a PAPÁ-t is szépen tisztán kimondta. Tegnap is néhányszor, sőt tegnap volt APA is, miközben odaszaladt Apához. Sajnos, a megnevezett ezt nem hallotta, Karcsi pedig a világért sem ismételte volna el. Mint ahogy a papát sem Pista papának.
Nem tudom, hogy tekinthető-e beszédnek az, hogy sok hónapja éles hangon kiabál, ha valamit el akar kérni. Ez a kiáltás leginkább az "add odá"-ra hasonlít. Az is lehet, hogy kezdetben nem annak szánta, csak az idők folyamán mi változtatjuk át azzá azzal, hogy mondogatjuk neki. Minden esetre olyan hangosan kiabál, hogy általában célt ér vele.
Sokszor olvasok neki könyvet. Általában lefekvés előtt. Próbáltam neki kifejezetten a korának megfelelő könyveket olvasni: versikés lapozók, Annapetiésgergő könyvek, Kipp-kopp, Boribon, de néhány esettől eltekintve elutasította ezeket. Ragaszkodik a saját maga által kiválasztott könyveihez, így Thomast, Sam-et, Bob-ot, Pat postást és egy karácsonyi mesekönyvet szoktunk olvasni. szerintem már kívülről tudja, mert egy-egy helyen, ha megállok a hangutánzó szavaknál, folytatja a mesét. A Thomasos könyvben utánozza a vonatok fütyülését és tülkölését, a Sam-esben a szirénát (ninonino) és a kilyukadó kereket (dumm), a karácsonyiban pedig a meglepődést (nini) és tudja, hol kezdődik a lapon a szöveg a "mama" szóval.
A szirénát egyébként valami tündér aranyosan utánozza. Csücsörít hozzá. Imádom!
Az anya szót már hiba nélkül kimondja. Többször is, mint kellene. Rendszeresen össze is keverem őt Mikivel. Nem tudom, melyikük kiabál. Megtörtént, hogy fektetés után kiabálást hallottam. szaladtam fel Mikihez, berontottam az ajtaján, ő meg édesdeden aludt. Még jó, hogy nem ébresztettem fel. Ellenben Karcsi állt az ágyában és huncutul vigyorgott. Azóta próbálok résen lenni, de nagyon hasonlít a hangjuk.
Apropó hasonlítás. Ma megkérdezte egy férfi az orvosi rendelőben, hogy ikrek-e, mert olyanok, mint két tojás. Amikor meghallotta, hogy 3 év van közöttük, nem akarta elhinni, mert kicsi közöttük a méret különbség. aztán amikor látta őket egymás mellett ülni, belátta ő is, hogy a viselkedésükben tényleg látszik a különbség. Hm, még senki sem nézte őket ikreknek, de pár év múlva lehet, hogy többször elő fog fordulni. Legalábbis, ha maradnak a magassági viszonyok.
Talán még nem írtam, hogy a legelső igazán hosszú szava a TŰZOLTÓ. Imádja a Sam, a tűzoltó mesét. DVD-n is és könyvben is rendszeresen kéri. Lassan kívülről tudom, már olvasni sem kell. Ezt emlékeim szerint már március óta biztosan mondja, a kezdetektől fogva teljesen jól érthetően.
Tegnapelőtt a PAPÁ-t is szépen tisztán kimondta. Tegnap is néhányszor, sőt tegnap volt APA is, miközben odaszaladt Apához. Sajnos, a megnevezett ezt nem hallotta, Karcsi pedig a világért sem ismételte volna el. Mint ahogy a papát sem Pista papának.
Nem tudom, hogy tekinthető-e beszédnek az, hogy sok hónapja éles hangon kiabál, ha valamit el akar kérni. Ez a kiáltás leginkább az "add odá"-ra hasonlít. Az is lehet, hogy kezdetben nem annak szánta, csak az idők folyamán mi változtatjuk át azzá azzal, hogy mondogatjuk neki. Minden esetre olyan hangosan kiabál, hogy általában célt ér vele.
Sokszor olvasok neki könyvet. Általában lefekvés előtt. Próbáltam neki kifejezetten a korának megfelelő könyveket olvasni: versikés lapozók, Annapetiésgergő könyvek, Kipp-kopp, Boribon, de néhány esettől eltekintve elutasította ezeket. Ragaszkodik a saját maga által kiválasztott könyveihez, így Thomast, Sam-et, Bob-ot, Pat postást és egy karácsonyi mesekönyvet szoktunk olvasni. szerintem már kívülről tudja, mert egy-egy helyen, ha megállok a hangutánzó szavaknál, folytatja a mesét. A Thomasos könyvben utánozza a vonatok fütyülését és tülkölését, a Sam-esben a szirénát (ninonino) és a kilyukadó kereket (dumm), a karácsonyiban pedig a meglepődést (nini) és tudja, hol kezdődik a lapon a szöveg a "mama" szóval.
A szirénát egyébként valami tündér aranyosan utánozza. Csücsörít hozzá. Imádom!
Az anya szót már hiba nélkül kimondja. Többször is, mint kellene. Rendszeresen össze is keverem őt Mikivel. Nem tudom, melyikük kiabál. Megtörtént, hogy fektetés után kiabálást hallottam. szaladtam fel Mikihez, berontottam az ajtaján, ő meg édesdeden aludt. Még jó, hogy nem ébresztettem fel. Ellenben Karcsi állt az ágyában és huncutul vigyorgott. Azóta próbálok résen lenni, de nagyon hasonlít a hangjuk.
Apropó hasonlítás. Ma megkérdezte egy férfi az orvosi rendelőben, hogy ikrek-e, mert olyanok, mint két tojás. Amikor meghallotta, hogy 3 év van közöttük, nem akarta elhinni, mert kicsi közöttük a méret különbség. aztán amikor látta őket egymás mellett ülni, belátta ő is, hogy a viselkedésükben tényleg látszik a különbség. Hm, még senki sem nézte őket ikreknek, de pár év múlva lehet, hogy többször elő fog fordulni. Legalábbis, ha maradnak a magassági viszonyok.
2011. május 2., hétfő
Vácrátót
A tegnapi napot kirándulással szándékoztuk eltölteni. SAjnos az időjárás nem kedvezett terveinknek. Épp a vácrátóti botanikuskertben sétáltunk, mikor elkapott minket az eső. Persze nem ért minket meglepetésként a dolog, hiszen napok óta lóg az eső lába.
Az arborétum nem igen kötötte le a fiúkat. Karcsi vagy rohant és orra esett vagy erősködött, hogy engedjem el a kezét, mert nem arra akar menni amerre mi. Miki pedig hozta a szokásos formáját: hiszti, feleselés, csúfolódás. Szóval megint minimum fél évbe fog telni, mire Apát rávesszük valamilyen közös programra.
A rövid séta után a kapuban vásárolt virágokkal Anyák napja lévén Erdőkertes felé vettük az irányt. Innen is hisztivel távoztunk, mert Miki és Mária épp elkezdtek volna játszani, mikor indulnunk kellett. Karcsi már nagyon álmos volt.
Miki itthon is folytatta a "kedvességét". Megtudtam, hogy mindenkit utál, hogy nme igazság és hogy hagyjuk békén.
Remélem, hamar túl lépünk ezen az időszakon. Úgy az elkövetkező 15-20 éven... :)
Az arborétum nem igen kötötte le a fiúkat. Karcsi vagy rohant és orra esett vagy erősködött, hogy engedjem el a kezét, mert nem arra akar menni amerre mi. Miki pedig hozta a szokásos formáját: hiszti, feleselés, csúfolódás. Szóval megint minimum fél évbe fog telni, mire Apát rávesszük valamilyen közös programra.
 |
| A vizimalom ajtajában |
 |
| Csíííííz! |
Miki itthon is folytatta a "kedvességét". Megtudtam, hogy mindenkit utál, hogy nme igazság és hogy hagyjuk békén.
Remélem, hamar túl lépünk ezen az időszakon. Úgy az elkövetkező 15-20 éven... :)
2011. április 30., szombat
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
