Így kerültünk Szentendrére a LOGISCOOLba.
Ez egy olyan hely, ahol heti másfél órában tanulnak programozni a gyerekek. A módszer gyerekenek való. Először inkább a programozás alapjaival, logikájával ismerkednek, aztán -gondolom- később majd eljutnak a programnyelvekhez is. Céljuk nem feltétlen a programozók képzése. Inkább az, hogy olyan felnőtté váljanak, akik hatékonyan tudják használni a rendelkezésükre álló eszközöket. Az órákat fiatal, egyetemisták tartják. Miki Bence "bácsi"-hoz járt.
Mikinek nagyon tetszik., bár megszállottá nem vált. Én mondjuk örültem volna neki, mert van egy olyan kényszerképzetem, hogy minden férfinak profin kell tudni bánni a számítógépekkel és kell tudnia főzni. De ugye még semmiről nem maradtunk le, van még ideje. Főzni pedig szeret. Hogy honnan ez a fura gondolatom? Nem tudom. Valószínűleg rossz körökben mozgom. :)
Az utolsó óra után júniusban kaptunk meghívót egy záró eseményre. Gondoltam, elmegyünk, de igazán nem is tudtam, mi lesz ott. Kiderült, hogy minden gyerek bemutatja egyik saját kis programját, amit maga írt. A hangulat jó volt, a gyerekek aranyosak, ügyesek. Jó, hogy nem hagytuk ki. Miki is ügyes volt.
Ami még nagyon pozitív volt, hogy láttam Bence, a tanára szereti őt és ráadásul el is mondta a közönségnek, hogy ő bizony kedvet kapott ahhoz, hogy gyerekekkel foglalkozzon. Ez biztató. Van még remény az oktatásban. :) (Azért azt meg kell említenem, hogy Bence "bácsi" nagyon cuki, anyukák fognak neki örülni. Abba pedig még véletlenül sem gondolunk bele ilyenkor, hogy ha nagyon összeszedem magam, az anyja lehetnék. Nem, nem gondolunk erre. Ááááááá! :) )
 |
| Mikin a telkintetek Mikrofonnál az "őrült" műsorvezető |
 | |
| Kékben Bence "bácsi" |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése