2016. szeptember 21., szerda

Csendélet


Pontosabban: csak ilyenkor van csend az életünkben.
Napközben is csend van, de olyankor hiányoznak. Ha itthon vannak, akkor pedigkonstans visítás van. Elképzelésem sincs, hogy ez nekik miért jó. Engem nagyon fárasztana a folyamatos elégedetlenkedés. Őket valószínűleg ez élteti.
Most viszont ilyen cukik.



Én pedig ilyen terített asztallal várom őket.



Nincsenek megjegyzések: