Már megint egy betegség. Kezdem úgy érezni, hogy ez így nem fair.
Tegnap Miki köhögött. Elvittem dokinénihez. Ő azt mondta, csak nátha, semmi komoly. Aztán éjjel zihálva vette a levegőt és ugatva köhögött. Felhívtam az ügyeletet, mire kiküldtek egy orvost. Egy bőrkabátos, fiatal, dadogós doktorbácsit. Megvizsgálta Mikit és azt mondta, ő nem lát semmi különöset. Való igaz, mire kiért - pedig gyors volt - abbahagyta a zihálást. Nagyon mókás volt, mikor azt kérte Mikitől, hogy sóhajtson. Látszott rajta, hogy nem tud mit kezdeni egy ilyen kicsi babával. A helyzet ellenére mosolyogni támadt kedvem.
Ma reggel megint rosszabbul volt. Lementünk vele az orvoshoz. Emőke néni szerint ez krupp. Adtam be neki kúpot, meg kálciumot. Kap ACC 100-at, C vitamint és valamilyen antibiotikumos orrcseppet is. A kúptól úgy látszik jobban lett. Remélem, ez így is marad, mert ha rosszabbodik vagy nem változik, be kell mennünk a kórházba. Beutalót is kaptunk erre az esetre.
Hát ennyit a Húsvétról. Nem megyünk Almásfüzitőre. És Edináékhoz sem. Pedig végre sikerült kiharcolni, hogy meghívjanak (lásd alább). Viszont eddig úgy néz ki, hogy Ili Nagyiék és Edináék is meglátogatnak minket. Ugye, ha a hegy nem megy...
2008. március 21., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése