Nem tévedtem. Tudom, hogy nem én voltam a fő motiváció, de azért szép szülinapi ajándékot kaptam: Edina babát vár!
Nem könnyű eset. Mindenen halálra aggódja magát, pedig szerintem nincs rá ekkora nagy oka. Aggódni mindig lehet egy picit, de felesleges az embernek stresszelnie magát. Hol marad így a boldog várandósság?
Most épp egy kicsit magasabb lett a cukra, és mivel a témában már előélettel rendelkezik az orvosa terhességi cukorbetegnek titulálta és nagyon szigorú diétára ítélte. Ettől teljesen maga alatt van. Azt gondolja, hogy ennyi elég, ahhoz hogy annak a porontynak bármi baja legyen. Ő még nem tudja, hogy többet is kibírnak ezek a picúrok. Hiába próbálom megnyugtatni, hogy nem túl magas az értéke, és hogy jó kezekben van, vigyáznak rá, ő rémeket lát. Attól félek, hogy ez csak fokozódni fog, ha megszületik a baba. Szegényke sisakban fog járni tanulni. :) Nem gondoltam, hogy ilyen aggódós lesz, sokkal lazábbnak ismertem eddig. Hogy mit hoz ki egy-egy szituáció az emberekből. Mindegy. Ő aggódik, én meg tudom, hogy minden rendben lesz.
![]() |
| Az apróság |

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése